A világ legnagyobb barlangja olyan széles, hogy egy repülőgép is könnyedén átférne rajta

A 2009-ig teljesen érintetlenül álló vietnami Hang Son Doong-barlang a pliocén vagy késő miocén korból származik, mintegy 2-5 millió évvel ezelőttről. Az 5 kilométer hosszú barlangrendszer 200 méter magas mennyezettel büszkélkedhet, így messze a legnagyobb barlang, amelyet valaha felfedeztek a Földön.

A barlang olyan nagy, hogy nagyjából ötször nagyobb, mint a "világ legnagyobb barlangja" cím korábbi birtokosa, a malajziai Szarvas-barlang. Méretei ellenére azonban a bejáratot először 1991-ben fedezte fel a helyi Hồ Khanh, és a következő 18 évben nem sikerült újra megtalálni.

Végül 2009-ben sikerült feltárni a barlang benőtt bejáratát, és a Brit Barlangkutató Egyesület csapata végre dokumentálni tudta a barlang lenyűgöző méreteit.

A Phong Nha-Ke Bang parkban található, Vietnam partjainál, a park több mint 150 mészkőbarlanggal és barlanggal büszkélkedhet, amelyek közül sok még feltáratlan. A park barlangrendszereinek többsége összekapcsolódik, és együttesen 200 kilométeres összhosszúságot alkotnának.

Son Doong járatainak térfogata 38,4 millió köbméter, hossza 9 kilométer, szélessége pedig 198 méter- elég széles ahhoz, hogy egy Boeing 747-es egyenesen átrepülhessen rajta. Annak ellenére, hogy erősen beborítja az erdő lombja, még a barlang bejárata is lenyűgözően magas, 50 méter.

Belsejében egy gyorsan folyó folyó folyó folyik, amely több százezer év alatt okozta a barlang kialakulását. Az esős évszakban ez a folyó elárasztja és elönti a hatalmas rendszert, így az megközelíthetetlenné válik. 

A barlangban néhány lenyűgöző cseppkő is található, köztük a világ legnagyobbja, amely 70 méter magas és a "Kutya Keze" nevet viseli.

A barlang túlvilági hangulatát fokozza, hogy két nagy víznyelő nyílást nyitott az egyébként koromfekete járatok mentén, amelyek lehetővé teszik, hogy a fenti erdő a barlang mélyébe is bejusson. A kisebbik, a "Vigyázz a dinoszauruszokra" nevű, a feltételezések szerint az elmúlt 500 000 évben keletkezett, amikor az erdő alja túl sűrűvé vált és összeomlott.

A nagyobbik dolin, az "Edam kertje" 163 méter hosszan húzódik, és sokkal sűrűbb erdőpadlóval rendelkezik. A fák ebben a víznyelőben több mint 30 méter magasra nőnek, és a barlang felfedezői gyakran eltévedhetnek és megzavarodhatnak a sűrű aljnövényzetben. 

Madarakat, majmokat és kígyókat is találtak már ezekben a víznyelőkben. Mivel a területen élő fajok közül sokan szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség  Vörös Listáján, a barlangok reményt adhatnak ezeknek a populációknak, és talán néhány még felfedezésre váró fajnak is.

A barlangok alsó járataiban már legalább egy új fakopáncsfajnak és egy új halfajnak találtak otthont. 

Az egyik érintetlen járat nem éli meg ugyanazt az esős évszakban történő elárasztást, mint a barlang többi része, és így tele van tökéletesen megőrződött 400 millió éves fosszíliákkal.

A National Geographic 2010-ben feltérképezte e változatos barlang teljes pompáját, és egy teljes virtuális túra is elérhető az interneten. Úgy vélik azonban, hogy a barlang teljes rendszerének mindössze 30 százalékát fedeztük fel.

2019-ben egy brit búvárcsapat elindult, hogy feltárja a barlang víz alatti járatait. Mintegy 120 méterrel a víz alatt felfedeztek egy másik alagutat, amely a barlanghoz csatlakozik, és amely 1 kilométer hosszan húzódik. Ez a felfedezés további 1,6 millió köbméter (56,5 millió köbláb) térfogattal bővíti ezt az amúgy is hatalmas barlangot.

A szakértők még mindig próbálják megállapítani, hogy honnan folyik a legbelső víz, ami egyes kutatók szerint egy még nagyobb, eddig felfedezetlen barlanghoz csatlakozik.

A barlangról ma már nagyon keveset tudunk; még a Mount Everestnél is kevesebb látogatója volt, és a látogatók számát szigorúan 1000 főre korlátozzák szezononként, és a látogatóinkénti közel 3000 dolláros borsos árcédulával.

A barlang némileg megközelíthetetlensége miatt a vietnami kormány egy 10,6 kilométeres (6,6 mérföldes) drótkötélpálya-rendszer telepítését javasolta, amely a barlangon keresztül vezetne. Ez a javaslat a környezetvédelmi szervezetek ellenvetéseibe ütközött, akik attól tartanak, hogy a barlang háborítatlan természeti szépsége sérülhet - írja az IFL Science.