Bájkert, Hunvár? Íme 5 elképesztő név, így is hívhatták volna Budapestet 180 évvel ezelőtt

Valószínűleg sokan már az alternatív történelem univerzumába sorolják az olyan történeteket, amelyek a „mi lett volna, ha” kategóriájába tartoznak, ám ezek a kis sztorik elképesztően színes képet tudnak adni világunkról. A magyar történelem pedig telis-tele ilyen sorsfordítónak tűnő kis sztorikkal, sőt néhanapján születnek alternatív regények is a történelmet felhasználva. Nagyon izgalmas például az a történelmi tény, amely szerint az 1848/49-es szabadságharc során még az is tervben volt, hogy kezdetleges golyószórókkal szállnak majd szembe az osztrák és orosz seregekkel a magyarok, és egy efféle nagy újítás kapcsán talán még az is felvetődhetett volna, hogy megnyerjük a szabadságharcot 1849 végén.

Ám végül a történelem más befejezést csikart ki magának, de egy alternatív regény formájában amúgy élvezhetjük ezt a történetet, Pintér Bence és Pintér Máté könyve, A szivarhajó utolsó útja egy ilyen világba kalauzol el minket.

De nemcsak alternatív történelmi események léteznek, hanem a városneveinkkel kapcsolatban is történhettek volna meglepetések. A reformkorban, az 1830-as években ugyanis még nem létezett Budapest, csak Pest volt, Buda és Óbuda, ám az egyesítés folyamatosan napirenden volt. Nem mellesleg Széchenyi István már a Lánchíd felépítésével is ebbe az irányba tett egy hatalmas lépést.

A névválasztás azonban már nem volt egyszerű. Széchenyi Istvánt például zavarta az, hogy a „pest” kifejezésnek a németben „kártevő” jelentése is akad. Így a legnagyobb magyar javasolt pár elnevezést, Honderű, Bájkert, Hunvár, Etelvár és Dunavölgye is ott volt a tarsolyában. Ám ezek közül mégsem lett egyik sem a magyar főváros neve, mivel a 19. század közepén egyre jobban elfogadottá vált, hogy Budapest legyen a magyar központ neve, pedig korábban Pest-Buda is versenyben volt, ám a térképen így épp fordítva lett volna a két fél a Duna jobb és bal partján.

Végül 1873-ban történt meg az egyesítés.

(Forrás: Wikipedia)