Egyes kávékban rákkeltő idegméreg van: mutatjuk, melyikben mennyi

Az akrilamid egy fehér vegyület, ami szagtalan, szilárd és a vízben és szerves oldószerekben egyaránt jól oldódik.

1950-es évektől alkalmaznak akrilamidot ipari eljárások alkalmával, például poliakrilamidok gyártásához, ami lefordítva vízoldható sűrítőanyag. Lényegében idegméreg, amelyet a Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) a 2A csoportba, azaz emberi rákkeltő vegyületek csoportjába sorol.

Ez a vegyület egy a burgonyában és a gabonafélékben nagy mennyiségben előforduló aminosav, és ami az aszparagin hatására, valamint a magas szénhidrát-tartalmú, hőkezelt élelmiszerekben átalakulási termékként képződik. Magyarul benne van a snack-ekben, a burgonya chips-ekben, a kenyérfélékben, a gabonatermékekben és a kávéban is.

Az akrilamid a kávékban a pörkölés során alakul ki, bár igaz, hogy a folyamat végéhez közeledve csökken, több mint 95%-a elbomlik. Tehát, a világosabb és rövidebb pörkölésű kávék akrilamid tartalma várhatóan sokkal magasabb, mint a sötét pörkölésű szemeké.

A vizsgált kapszulás kávék, amik általában robusta vagy keverék kávét tartalmaznak, akrilamid-tartalma magasabb. A világos pörkölésű minták magasabb vagy hasonló mennyiségű akrilamid-tartalmat eredményeztek, sötét pörkölésű társaiknál. A koffeintartalmú és a koffeinmentes kávéminták között nincs jelentős különbség, azért mert a koffein kivonása során nincs befolyásolva számottevően a kávé akrilamid-tartalma.

Ha laikusként levonnék egy következtetést, akkor arabica, hosszan pörkölt és sötét pörkölésű kávét értelmezhetjük kevesebb akrilamid tartalmúnak.