Lehetetlen helyen van titkos ajtó a Szabadság-szobron, amin csak a kiváltságosok léphetnek be

A New York-i Szabadság-szobor Franciaország ajándékaként került az Egyesült Államokba, mégpedig a függetlenségi nyilatkozat létrejöttének századik évfordulója alkalmából. A szobrász a ma már kevésbé ismert Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezetet viszont a párizsi vastornyáról híressé vált Gustave Eiffel tervezte.

A büszke nőalak egy fáklyát tart a jobb kezében, míg a baljában egy táblát, és eredetileg persze nem olyan zöld volt, mint mostanság, hanem rézvörös, de az idők során a patina átfestette.

A talajtól a fáklya tetejéig 93 méter szoborról kevesen tudják, hogy a tetején egy titkos ajtót rejt. Nem is akárhol, hanem éppen a fáklyában, de ez már több mint egy évszázada el van zárva a látogatók elől, csak a kiváltságosok léphetnek át rajta, például a karbantartók.

1916-ban történt ugyanis a Black Tom-robbanás, amelyről később kiderült, hogy német szabotázsakció volt az első világháború történései miatt. Az ellenséges ügynökök célja persze nem az ártatlan szobor volt, hanem a közeli Black Tom-sziget, ahol az USA hadianyagának egy részét tárolták.

A németek itt robbantottak tehát, és amellett, hogy 7 ember halálát okozták, megsemmisítettek 20 millió dollár értékű muníciót is, amelynek félmilliárd volna a mai értéke. A detonációban a Szabadság-szobor is megsérült valamelyest.

Szerkezeti károkat szenvedett a jobbjában tartott fáklya is, ezért lezárták a látogatók elől. 1986-ban állították csak helyre, ekkortól vált tökéletesen biztonságossá, ám ezután sem adták vissza a nagyközönségnek. 2011-ben azonban egy kamerát helyeztek el rajta, hogy a turisták élvezhessék az onnan eléjük terülő panorámát.

Mire is szolgált a titkos ajtó? Amint az alábbi videó is mutatja, hajdan a koronából egy hosszú létrán akár a fáklyába is fel lehetett mászni, és a láng alatti titkos ajtó volt az átjáró ehhez. A korláttal körbekerített kilátón egyszerre akár 12 ember is gyönyörködhetett a látványban. 1986-ban a régi lángot újra cserélték, Bartholdi üveglapokból készített eredetije pedig múzeumba került.