Elképesztő: amerikai nevet kapott volna Pozsony 100 évvel ezelőtt, sosem találnád ki, hogy hívták volna

Pozsony az egyik leghíresebb magyar történelmi város, a magyar királyok tradícionális koronázóhelye, sokáig pedig a magyar kormány és az országgyűlések székhelye is volt. Többek között a városban tartott 1827-1827-i országgyűlésen mondta el híres beszédét a legnagyobb magyar, Széchenyi István is, amelyben egy magyar tudós társaság létrehozásának érdekében ajánlotta fel bevételeit.

Pozsony később a frissen létrejövő új államalakulat, Csehszlovákia része. Az első világháborút lezáró békediktátumok rögzítették az új határokat, a hivatalos információk szerint 100 évvel ezelőtt a város etnikai megoszlása amúgy nagyon színes volt, a 78 ezer főből csupán 15 százalék vallotta magát szlováknak, miközben 42 százalékuk németnek, 41 százalékuk pedig magyarnak.

Azt kevesen tudják, hogy a városba egy olasz katonai vezető, Luigi Piccione vezette antantsereg érkezett. És miután a város lakossága megtudta, hogy Prága igényt tart Pozsonyra, német és magyar vezetésű városi tanácsot választottak meg. Később pedig heves megmozdulások is követték a csehszlovák hatalomátvételt.

Az új államkeretek közé került városban később az első intézkedések között volt a város nevének megváltoztatása, mivel a hatalmasságokat zavarta a korábbi szlovák név, amely az volt, hogy Presporok, amely a város német nevéből (Pressburg) jött. Már tudjuk, hogy végül Bratislava lett a város neve, de azt is tudjuk, hogy még más név is versengett azért, hogy Pozsony neve lehessen.

Többek között szóba került az is, hogy a népek önrendelkezése mellett kiálló amerikai elnökről, Woodrow Wilsonról nevezzék el hivatalosan is a várost, ugyan hamar lekerült a terv a napirendről, de a javasla szerinti Wilsonovo vagy Wilsonovo Mesto egy rövid ideig a város neveként is funkcionált.

(Forrás: Múlt-Kor, Pozsony Népesedéstörténete/Gyémánt Richárd)