Melyik a második legnagyobb magyar város? Meg fogsz lepődni a válaszon, nagyon sokan rosszul tudják a választ
Olvass tovább...
Ezért is van az, hogy a nevek annyira egyformán csengenek.
Létezik egy kis európai ország, ahol az emberek neve végződése mindig hasonló csengésűre végződik, így Magyarországról nézve nagyon könnyen össze is keverhetjük a neveket. Hogy miért érezhetjük így? Azért, mivel lényegében Európa egyik legkisebb országában, a 350 ezer lelket számláló Izlandon nincsenek is vezetéknevek.
Az izlandiak ugyanis a keresztnevük után egyszerűen az apjuk keresztnevéből képzett apai nevet teszik. Így a férfiak esetében -son, míg a nők esetében -dottir végződéssel kell számolnunk.
Olvass tovább...
Ezek így apáról fiúra vagy apáról lányra szállnak. A hagyomány nem egyedülálló az európai történelemben sem, hiszen Magyarországon például a -fi végződés esetében beszélhetünk hasonló tradíciókról névadásban, ám sok ország esetében, így nálunk is a vezetéknévadás kötelező lett. Magyarországon a 18. század végén kezdődött a kötelező családnévadás.
Amúgy a többi skandináv ország sem sietett annyira a vezetéknevek bevezetésével, hiszen Dániában, Svédországban és Norvégiában is csak a 20. században kezdtek elterjedni. Izland azonban továbbvitte a hagyományt, családnév helyett megőrizte az apai nevek rendszerét,
sőt, ma már anya keresztnevéből is képezhető.
Olvass tovább...