Rengeteg titkot rejt A mi kis falunk „faluja” - elmondunk egy nagyot, amiről eddig még nem hallottál

Az elmúlt napokban nagyon felkapta a hírt a média, hogy a Csuja Imre és Szabó Győző főszereplésével, az RTL Klub-on futó nagysikerű sorozatban, A mi kis falunkban Pajkaszeg néven ismertté vált faluban, azaz a való életben Pilisszentléleken, akkora turistadömping van, hogy szinte moccanni sem lehet a "faluban". A legtöbb porta előtt kocsirengeteg áll, még jó, hogy az igazi lakosok az utcára tudnak lépni. És immár az esztergomi rendőrség is akcióba lépett, elkezdték büntetni azokat, akik szabálytalanul parkolnak. Minderről pedig a Budapest Környéke nevű portál számolt be részletesen, majd a hírt átvéve az Index már úgy ír az eseményekről, hogy 

"az Esztergomhoz közeli faluban a hatóságok emellett a sorozatzarándok-turisták maszkviselését is fokozatosan ellenőrzik".

A portál itt némi hibát vét, mert Pilisszentlélek nem pusztán Esztergomhoz közel eső falu, hanem Esztergom szerves vagy éppen szervetlen része, erre majd kitérünk még a későbbiekben. 

Ezen a híradáson felbuzdulva megpróbáljuk kicsit jobban megvilágítani Pilisszentlélek helyzetét, hiszen nem egyszerű, sőt, elég érdekes, miközben meglehetősen izgalmas és tanulságos is.

Hol van Pilisszentlélek?

Pilisszentlélek Komárom-Esztergom megyében fekszik, az egyik legszebb kis hegyi "falucska", amely régen ugyan önálló volt, igazából azonban már hosszú évtizedek óta Esztergom része. Pontosan 1985. január elseje óta tartozik a városhoz, hivatalosan Esztergom-Pilisszentléleknek hívják, egy rakat dokumentumban így is szerepel. Egy helyi portál, a Szeretgom beszámolója szerint ez a furcsa névváltozat sok postai küldeményen csak Esztergom-P. névre redukálódik, és mivel Pilisszentléleken és Esztergomban is van Kossuth Lajos utca,

így sokszor megesett, hogy a küldemények rossz helyen landoltak.

A történelem sodrásában

Mindez az elnevezés furcsaságából adódott. A Szeretgom egy másik cikkében pedig arról is szó van, hogy 1985-ben egy hiba következtében módosult erre a furcsa névre a település neve, az történt ugyanis, hogy abban az évben a névről szóló jegyzőkönyvet valamilyen okból kifolyólag nem küldték el a Központi Statisztikai Hivatalnak. Így pedig nem sikerült megtartani az eredeti nevet.

1913-ban kapta amúgy a Pilisszentlélek nevet az akkor még önálló település, előtte simán Szent Lélek  is volt. 1950-től pár évtizedig a mellette fekvő, de nála tízszer nagyobb falu, Kesztölc része is volt közigazgatásilag. Közben 1970-ben üdülőfaluvá is nyilvánították, amely nagyrész azért történt, hogy elnéptelenítsék, és később pedig az így felszabadult telkeket eladják.

Tehát a páratlan szépségű völgyben fekvő falu majdnem telekspekuláció áldozatává vált.

Harc az identitásért

A név tehát a piciny hegyi "falu" egyik mindennapos küzdelmének színtere az identitásáért. Nem véletlen, hogy folyamatosan szóba kerül különböző fórumokon is. Egy 2016-os fórumon a helyiek például úgy nyilatkoztak:

„Tökös Pilisszentléleket szeretnénk, nem érdekel Esztergom!”

Ez pedig már egy másik fontos dilemmára világít rá, arra ugyanis, ami A mi kis falunk forgatása közben még inkább reflektorfénybe került, hogy Esztergom mennyire támogatja a falu fejlődését. A fórumon az akkor épp hivatalába lépő esztergomi főépítész elképesztő terveket vizionált, ő úgy gondolta, idővel Pilisszentlélek lehet Esztergom Hollókője, amely révén hatalmas kulturális és idegenforgalmi pénzek érkezhetnének a településrészre. 

Amúgy Pilisszentlélek nagyon jó helyen fekszik, hiszen az egykori pilisi királyi vadászterület zónájában található, így pedig idővel egy világörökségi besorolású terület része lehet, amely komoly pénzcsapokat is megnyithat a falu életében. A kérdés csupán az, hogy mikor jön el ez az időszak.

A cím pedig a település népességmegtartó erejében is éreztetné a hatását, hiszen mint a helyiek is elmondták a fórumon, ez az egyik legnagyobb problémájuk. Lassan elfogynak. A "falu" lakossága a 300-at is alig éri már el, pedig az ötvenes években még több mint 600-an éltek itt.

Hatalmas tervek voltak

A település egy igazi kincsesbánya lehetne, és erre éppen A mi kis falunk forgatása kezdi talán ráébreszteni a helyi vezetőket is, pedig mindezidáig is ott volt a terület a szemük előtt. A Szeretgom egy másik cikke szerint még 1992-ben egyenesen az egyik legnevesebb magyar építészt, Makovecz Imrét kérték fel, hogy készítse el a település rendezési tervét, az ötlet végül a helyiek ellenállásába ütközött. A lap beszámolója szerint Minczér Kálmán képviselő Makovecz neve hallatára azonnal kijelentette: 

„nekünk nem skanzen, hanem élő falu kell és nem egy művésztelep!”

Nagy örömünnep volt a faluban, amikor 2001-ben átadták a Szlovák tájházat, amelyben a helyi kulturális értékeket mutatják be. 2007-ben már sokkal nagyobb tervek is készülőben voltak, egy másik helyi lap, a Hídlap hasábjain ugyanis megjelent egy tervezet, amelyben arról írnak, hogy hamarosan az őshonos magyar növényeket és állatokat bemutató park épülhet Pilisszentléleken, amely a terület természeti értékeit maximálisan kihasználva tette volna láthatóvá az emberi kultúra nyomait is. A tervből azonban nem lett semmi.

Valószínűleg azonban a rengeteg nehézség és a helyiek bosszankodása ellenére A mi kis falunk forgatása az a nagy dobás, ami hatalmas lehetőség Pilisszentléleknek, hogy az elképesztő érdeklődés farvizén végre beinduljanak majd a várva várt fejlesztések is, amelyek a "falut" a Pilis egyik gyöngyszemévé tehetik.

A kérdés csak az, hogy mikor.

(Forrás: Szeretgom, Zsembery Ákos)