promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Monopoli városa tényleg létezik, méghozzá elég közel Magyarországhoz

Monopoli városa tényleg létezik, méghozzá elég közel Magyarországhoz

Borítókép:  Wikimedia Commons
Gasztro & Utazás
Kategória fejléc

Az olasz Monopoli, egy kedves kisváros a Puglia régióban, az Adria- tenger partján. A városka nevéről joggal asszociálhatnánk a mindenki által jól ismert, a Hasbro által forgalmazott Monopoly társasjátékra, de a kettő igazából köszönőviszonyban sincs egymással.

Monopoli, mint város, jóval régebb óta része az emberiség történelmének. Egykoron egy, a görögök által alapított kis falucskához tartozott, majd jelentős kikötővé nőtte ki magát, 1545-ben pedig önálló városi rangot zsebelt be.

Jelenleg előszeretettel látogatják a turisták a hangulatos utcácskái és a monumentális emlékművek, romok miatt.

Tükörfordításban amúgy az elnevezés annyit jelent, hogy

„egyetlen város”.

Valósznűleg ezen a vonalon indulhatott el a Monopoly társasjáték megálmodója. A játék tematikája szerint ugyanis a résztvevők mind arra törekednek, hogy egyeduralomra jussanak egyetlenként, ellehetetlenítve a többieket, és így elnyerve az egyeduralmat, vagyis a monopóliumot.

A Hasbro egyik zászlóshjójának elődje egy amerikai mérnök, Charles Darrow nevéhez fűződik, aki 1933-ben szabadalmaztatta a táblajátékát, majd egyhamar multimilliomos is lett az ötletéből. Az alapkoncepciót korábban mégis más valaki, Elizabeth Magie, a „Háziúr” nevű társasjátékával fektette le. A hölgy a társast egy antikapitalista propagandának szánta azzal a felütéssel, hogy a figyelmet a kizsákmányolásra, és a kifosztásra szerette volna irányítani, miközben a játékosokat meggyőzi arról, hogy ez nem jó irány.

A sors viszont közbeszólt, és a Monopoly végül mégiscsak egy kapitalista szimbólummá nőtte ki magát. Ezt egyes helyeken annyira komolyan veszik, hogy például Kínában, Észak-Koreában és Kubában a mai napig tiltólistán van a játék, sőt, mikor Fidel Castro hatalomra került első dolga volt, hogy betiltsa a társast, a háztartásokban lévő példányokat pedig mind elkoboztatta.

Az egyetlen közös pont a társasban és a városban maximum mi magunk lehetünk, ha kiruccanunk az olasz tengerpartra, és magunkkal visszük a család kedvenc játékát.