Évente több százezer zarándok is megfordul a szent helyen.
A Litván Golgotaként is elhíresült szent hely Šiauliai városától alig tíz kilométerre található. A Keresztek hegye egy olyan turistalátványosság, amely a litván nemzeti öntudat megtestesítője, illetve a katolikus zarándokok kedvelt célpontja is. Egyszerre nemzeti szimbólum és egyetemes emlékhely.
A közel tíz méter magas domb, amely a keresztrengeteggel már távolból is misztikus hangulatot áraszt magából, egy középkori földvár maradványaira épült. Azt ugyan nem tudni, hogy ki helyezte el az első keresztet, de a hagyomány valószínűleg több száz évre tekint vissza. Egyes források szerint már a 14. században kezdetét vette, konkrét írásos feljegyzések viszont csak a 19. század elejére taksálják az emlékezethez ezer szállal kötődő, szokás kezdetét.
A helynek azonban ezzel párhuzamosan politikai üzenete is van. Története szorosan összefügg az 1831-től 1863-ig tartó orosz cár elleni rebellió emlékezetével, és az önálló litván nemzeti öntudat gondolatának életben tartásával is. Litvánia végül csak 1918-ban szabadult fel az orosz iga alól, a függetlenség azonban nem tartott sokáig, hiszen a Molotov-Rippentrop-paktum értelmében újra bekebelezte a nagy keleti rivális.
A második nagyobb volumenű feszület állítás is ekkor indult be, ugyanabból a célból, mint az korábban történt: erősíteni a nemzeti öntudatot. A válaszlépés sem maradt el persze, a szovjetek megpróbálták többször is a földdel egyenlővé tenni a szimbolikus helyet, ám ez sohasem sikerült nekik. Mikor Litvánia elnyerte függetlenségét 1990-ben, már közel 60 ezer darab kereszt cövekelt a dombon.
A hely azóta is a litván nemzettudat legfontosabb szimbolikus helye.
1993. szeptember 7-én II. János Pál pápa látogatott el a Keresztek hegyére. Ekkor egy szabadtéri misén több mint egymillió ember gyűlt össze a hegy és az egyházi méltóság tiszteletére. A pápa kérésének eleget téve később a Ferences rend egy kolostort is épített a hegy mellé, ez azóta is látogatható.
Bárki elhelyezhet itt keresztet, aki elzarándokol a hegyhez. A litvánok pedig nagyon is komolyan veszik a hegy szimbolikáját, az utóbbi években majdnem megkétszereződött a dombon lévő feszületek száma. Mióta ekkora nyilvánosságot kapott, szerte a világból jönnek ide emberek, hogy rózsafüzéreket, szobrokat, illetve szentképeket helyezzenek el elhunyt szeretteik emlékére.
Sólyom László, hazánk egykori köztársasági elnöke, 2006-ban emeltetett egy keresztet a magyar hívők nevében.