Morgan Freeman a méheknek adja a birtokát
Olvass tovább...
A méhészek fő bevételi forrása került veszélybe Magyarországon a jó akácméz eltűnésével. A klímaváltozással az időjárás ugyanis annyira megbolondult, hogy a méhek hiába dolgoznának az esőben.
Ismét a méhek és a méhészet kerül középpontba, és megint nem jók a hírek. Csakhogy ezúttal nem külföldről jönnek, hanem az ország szívéből, a klímaváltozással megbolondult időjárás ugyanis komoly csapást mért a hivatásra,
éppúgy, mint az a gyújtogató, akiről nemrég számoltunk be.
[[ciki]]
Papp Lászlót a Dunaújváros és Vidéke Méhész Egyesület vezetője a duolnak, vagyis a helyi hírportálnak mesélt múltról, jelenről, jövőről:
„Valamikor, úgy harminc évvel ezelőtt, kezdő méhész koromban a fagyosszentek okoztak problémát. Azonban olyan nagyon nagy baj nem volt, mivel az akác május végén, június elején kezdett el virágozni. Most viszont minden előbb virágzik és a fagyosszentek idején tódul be a hideg.
A méhészek fő bevételi forrása az akác.
Két virágzásra szoktunk menni. Az egyik a déli virág, mint a miénk, a másik pedig az északi országrészben van. A gond az, hogy a mi környezetünkben lévő akácfák már virágoznak, és ebben az időben a méh vagy ki sem repül, vagy esőben kénytelen felkeresni az amúgy kevésbé termelő virágokat. A rovarok dolgoznának, de eredmény nélküli a munkájuk. A jövő héten lenne a második akác, de kérdéses, mi lesz a sorsa. Az első akác már oda van!
Tehát a jó akácmézzel kapcsolatos remények eleve elvesztek.”
Olvass tovább...
A szakember a közeljövőről sem festett sokkal szebb képet:
„Ha a második akácvirágzást ki tudjuk használni, akkor egy gyenge közepes, de inkább gyenge terméseredményre számolunk. (...) Az akác után a vetett kultúrák, mustár és olajretek, tehát a pillangós virágok adhatnak még lehetőséget. Ha valaki vándorol hársra, az el tud menni Zselicbe, de ott
többen vannak, mint ötvenhatban Magyarországon az oroszok.
(...) A hárs után jön a napraforgó, és ezzel be is van fejezve az idei év.”