Mínusz 55 fok meleg van, irány az iskola! – extrém úti célok tízes listája

Olyanok vagyunk, vagy legalábbis olyanok lettünk, hogy szeretjük a top10-es listákat. Autókból, nőkből, teniszezőkből, úti célokból – mégha ilyeneket mi magunk is bátran összehozhatunk játékból, mondjuk unatkozás helyett a sorban álláskor.

Az 5perc Angol című magazin – amelyet egyébként jó szívvel ajánlunk mindenkinek, mert nagyon árérzett arra, hogyan tanuljunk örömmel nyelvet – is összerakta a maga őszi listáját, mégpedig extrém úti célokból. Lássuk a helyeket, amelyekre vagy vágyunk, vagy nem.

Ez nem más, mint Ojmjakon Jakutföldön, Kelet-Szibériában, ahol jelen pillanatban 521-en bírják ki – reméljük –, hogy már szeptember végétől fagypont alá esik a hőmérséklet és május végéig ott is marad. De ez semmi ahhoz képest, hogy a téli hónapokban –50 fok szokott lenni a minimum, míg júniusban és júliusban –10 foknál melegebb időben sütkéreznek a helyiek. És még ez is semmi ahhoz képest, hogy –55 fok fölött elzavarják a gyerekeket az iskolába.

Ojmakonban emléket állítottak az 1920-as években mért –71,2 foknak, és néha talán arra gondolnak, milyen jó, hogy már nincs olyan hideg. Meg arra, hogy télen három órán át láthatják a napot, és van egy meleg forrásuk, amelyen bármikor megfürödhetnek, hiszen sosem fagy be.

Akiket melegebb éghajlatra küldenénk, azoknak jobb hely nincs az iráni Lut sivatagnál, ahol szintén hetven fokot mérnek időnként, csak éppen pluszban. A NASA szerint jelenleg itt található a Földön a legforróbb felszín. A világ 25. legnagyobb sivataga Lót nevét őrzi, más kérdés, hogy a helyi neve, Dast-e Lut. A helyi legenda szerint a perzsák nyelvén pirított búzát jelent a szó: egyszer ugyanis sikerült kint hagyni egy adagnyi (akkor még nem pirított) búzát a tűző napon, ami kigyulladt – állítólag. A turistáknak itt az elviselhetetlen szárazságot is el kell viselniük, cserébe viszont a szél pompás formájú kősziklákat alakított ki erre.

Ha a Lut sivatagban mégis sok volt a nedvességből, gyerünk a chilei Atacama sivatagba, a Föld legszárazabb helyére. A NASA és a National Geographic szerint az itteni talaj olyan mint a Marson – már amennyire ezt talajnak lehet nevezni. 1903 októberétől–1918 januárjáig, vagyis közel másfél évtizeden át nem esett errefelé egy csepp eső sem. Jelen tudásunk szerint ez volt minden idők leghosszabb esőmentes időszaka. (Jó kérdés, mi volt a bibliai időkben, az biztos, hogy Noé idejében több esett.)

Mondanunk sem kell, hogy nem annyira sokan választották lakhelyüknek az Atacama sivatagot. Néhány hotel azért várja szeretettel a turistákat, akik többek között a csillagok végtelenjében tudnak itt gyönyörködni.

Maradjunk még Chilében, a szintén nem hideg Villarrica-vulkán közelében. Pontosabban fölött. Miközben az aktív vulkán csokibarna lávával kedveskedik a turistáknak, helikopterrel berepülhetünk a kráter fölé, és akkor már miért hagynánk ki a bungee jumpingot, be a kráterbe. (Hát például azért, mert tiszteljük a természetet – persze ezen lehet vitatkozni.) A vulkán hangja közben olyan, mint az oroszlánüvöltés, bátorság!

A legnedvesebb hely

Szó volt már a legszárazabb helyről, nézzük a legnedvesebbet. A kelet-indiai Mawsynramban átlagos majdnem 12 ezer milliméter eső hullik egy évben. De még erre is mondhatjuk, hogy semmi ahhoz képest, amennyi 1985-ben esett: az akkori 26 ezer milliméter bekerült a Guinness-rekordok könyvébe. A szubtrópusi klíma akár még kellemessé is tehetné az itt tartózkodást, a monszun már nem annyira...  

Elég volt a melegből, gyerünk vissza a hidegbe. Mégpedig oda, ahol olyan hideg van, hogy inkább nem lakik ott senki, leszámítva a kutatóbázisok átmeneti személyzetét. Ez természetesen az Antarktisz, a pingvinek birodalma, ahová – vagy legalábbis a közelükbe – jégtörő hajók visznek mindet. Például Dél-Amerika déli csücskéről, ahonnan az Antarktiszi-félsziget nincs is olyan messze. A földkerekség legnagyobb jéghegyeit itt csodálhatjuk (amíg el nem olvadnak), és akár képeslapot is küldhetünk haza a világ legdélibb postájáról. Lehetőleg ne csak arról írjunk, hogy hová készülünk a jövő héten, mert két-három hónapba telik, mire a címzetthez eljut a küldemény.

Hidegebb ugyan nincs máshol, mint a hatodik kontinensen, de lehet ennél rosszabb is. Egy terv szerint a szibériai Vorkutában, a jövőben bárki átélheti, hogy milyen volt raboskodni a kommunizmus-szocializmus legsötétebb éveiben a Gulágon, ahonnan vagy visszajött valaki, vagy nem. Azt tervezik, hogy a barakkokban újra lehet majd aludni (ezúttal a turistáknak) emeletes ágyakon, akárcsak répalevest enni a szögesdrótok és az őrtornyok között, katonák és kutyák őrizetében. Aztán kemény fizikai munkát végezni, és esetleg megpróbálni elmenekülni. Az őrök lőnek majd, de nem puskagolyóval, hanem festékkel. Sajátos paintball. Tegyük hozzá, mindez nem biztos, hogy jó ötlet, erősen kegyeletsértőnek tűnik.

Ha van katasztrófa-turizmus, miért nem lenne háborúturizmus – íme egy újabb borzasztó csábítása az elmének. Afganisztán, Irak, Bejrút, Mexikó és Afrika kínálja magát azoknak, akiknek mindenre van pénzük, hogy szervezett túrákon, tapasztalt vezetőkkel olyan vidékeket járjanak be, amelyeken az ember tényleg a bőrét kockáztatja. (És nemcsak a szenvedők emlékét sértheti, mint a Gulágon.) A lista összeállítói adrenalinfüggőknek ajánlják az efféle túrákat, mi inkább senkinek.   

Veszélyes vizekre eveztünk, szó szerint. A dél-afrikai Gansbaai-ban régóta megélnek abból, hogy a turisták egy része szeret a cápák közé merülni, persze ketrecben. A cápa garantált, hemzsegnek errefelé, a sűrűségük az egyik legnagyobb errefelé a Földön. Ha mégsem jönnének, a turista a pénzért kap egy másik lehetőséget a nagy találkozásra a „fehér halálnak” becézett élőlénnyel.  

Űrutazás mindenkinek

Az Auróra Űrállomás terveinek megszületését 2018 márciusában jelentették be, eszerint 2021 után bárki felmehet a világűr első luxushotelébe. Illetve, csak majdnem bárki, először is be kellene fizetnie 9 és fél millió dollárt a tizenkét napos utazásért 320 kilométeres magasságban, három másik jól fizető turista és a kétfős személyzet társaságában.



Végeztünk is a szubjektív top10-es listával, amely nem az első az extrém úti cél kategóriában. 2014-ben az adelaidenow.com állított egyet össze az ötödik kontinens lakóinak, minthogy az ausztrálok igencsak kedvelik az efféle kihívásokat. A lista részben fedi az 5perc angol válogatását, nézzük:

Meg is vagyunk, ez annyi mint kétszer tíz. Márcsak választanunk kell a pénztárcánk és az ízlésünk szerint.

(Arday Attila)