Igazából a jó magyar lecsó nem igazán áll sok alapanyagból: paradicsom, paprika, vöröshagyma fűszerként pedig igazi őrölt pirospaprika és persze só bors kerül bele. A lecsóhatározóban még a szalonna is extrának számítana, de a magyaros lecsó már összekapcsolódott vele, mert ha valakinek, hát nekünk minőségi szalonnának van.
A lecsót nem igazán tudjuk kisajátítani, mert minden országnak megvan a maga változata, kisebb eltérésekkel. Mi is imádjuk variálni, és valószínűleg a tojásos változatot szokták a legtöbben elkészíteni. De valójában mindennel lehet keverni, ami kicsit is magyaros. Rakhatunk bele kolbászt, virslit, de jómagam még a tarhonyás változatot is imádom. Egy jó lecsó összefőzve tarhonyával isteni tud lenni.
A fűszerezéssel is elmehetünk ameddig akarunk, ha unjuk már a hagyományos változatot. Most megnéztem hogyan készítik a
Street Kitchen blogon, de nekem azt tanították a nagyanyánk féle verzióban, hogy egyáltalán nem kell vizet rakni alá. Itt tesznek bele, de hát ezt is ki hogy tanulta. A profi lecsósoknak még azt sem mindegy, hogy vágják fel a zöldséget, és valljuk be, sokszor igazuk van.
Most lássuk melyik országban hogyan lecsóznak, és hogy nevezik az adott ételt! (Torony)