promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Újabb megrázó vallomás az iskolakezdésről, felmosták a padlót az aggódó anyukával, tovább fokozódik a botrányos hangulat

Újabb megrázó vallomás az iskolakezdésről, felmosták a padlót az aggódó anyukával, tovább fokozódik a botrányos hangulat

Borítókép:  Profimédia/Illusztráció
Élet
Kategória fejléc

Az idei tanévkezdés különösen nehéz, az indulatok nem csillapodnak.

Bár sokan viccelődtek azzal, hogy hány szülő megkönnyebbülhet az iskolakezdés miatt, azonban a tanév első hete korántsem mondható eseménymentesnek. Ahogy arról lapunk is beszámolt, rengeteg szülő felháborodott azon, hogy minden iskolába szóba kerülnek a nyári élmények, ami sok hátrányos helyzetű diákot hoz kellemetlen helyzetbe.

Azonban más dolog is van, ami felpaprikázta a magyar szülőket: az egész ország megdöbbent azon a nyári szünetben hozott rendeleten, ami arról szólt, hogy a gyermekek nem használhatnak semmilyen telekommunikációs eszközt az iskolában. A gyakorlat több helyen akadozik, a szabályozás nem tiszta, azonban most egy szülő osztotta meg velünk megrázó személyes gondolatait a határozattal kapcsolatban.

Tisztelt Promotions.hu, kedves főszerkesztő! Előre is jelezném, hogy örülök, ha levelem megjelenhet, mert szerintem sok-sok szülő gondolatát tolmácsolom. Nem szerettem volna ilyen szinten kiteregetni a magánéletemet, de azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy fentebb is megértsék, hogy miért teljesen őrültség ez az új szabály, a telefonokra és azok használatára vonatkozik. A férjem és én sok évig próbálkoztunk azzal, hogy kisbabánk legyen és amikor végre sikerült, akkor földöntúli volt az öröm. A terhességem is nehezen zajlott, tele aggódással és végül világra jött a szemem fénye. Innentől mindent annak rendeltünk alá, hogy megháláljuk az életnek ezt a kis csodát és ennek fényében választottunk neki bölcsödét és óvodát is. Azonban az iskolánál bármennyire szeretem volna, nem a közelség döntött. Korán megmutatkozott, hogy valószínűleg remek kézügyessége van, így olyan tanintézményt választottam neki, ahol az ilyen tárgyakat nem kiegészítő, amolyan 7. órában megtartott szabadfoglalkozás jelleggel tartják, hanem fő tárgyként foglalkoznak vele.

Ez viszont azt eredményezi, hogy életében először utaznia kell, nem tudjuk őt elvinni minden reggel. Igen, buszra és aztán villamosra kell szállnia. Eddig remekül bevált rendszerünk volt. Írt, ha odaért és írt akkor is, ha elindult, napközbe pedig be volt kapcsolva a helymeghatározás a telefonján. Emellett pedig a gyermekem rendkívül szorongó, naponta több üzenetet is váltunk, kedves képeket küldök neki, ő pedig leírja, ha esetleg rossz kedve van, szomorú, vagy megijedt valamitől. Ezek után nem meglepő, hogy mi azok közé a szülők közé tartozunk, akiket éppen emiatt mélyen megrázott a mobiltelefon korlátozásáról szóló rendelet, hogy a tanulók napközben semmilyen módon nem tudnak érintkezni a szüleikkel. Csak remélni tudtuk, hogy a tanárok nem veszik ezt komolyan, de, sajnos igen. Hiszen féltik az állásukat.

A legrosszabb azonban nem is ez: több fórumon is próbáltam megoldást keresni (és nem, számunkra a rendszer kijátszása és a kamutelefon leadása nem az) és rengeteg bántó hozzászólást kaptam. Azt írták, hogy az a gyerek, aki nem bír ki 6 órát a szülei nélkül, az nem életrevaló és egyébként is, semmi értelmesre nem használják, csak a közösségi médiát követik meg egymásnak üzengetnek. Magukból kikelve írkáltak a posztomra a magukból kikelt szülők, hogy majd ebből tanulnak a gyerekek. De mit? Erre már nem kaptam választ. De azt megtudhattam, hogy egy igazi rongy ember vagyok, akinek nem kellett volna gyereket vállalnia.

Nem tudom milyen a többi gyerek, nem ismerem őket, én a saját gyerekemet ismerem. Akiről tudom, hogy még csak 7 éves és szüksége van az anyukájára időnként, ettől pedig nem kevesebb, vagy nem rosszabb másoknál. És annak a lehetőséget, hogy beszéljünk egymással, most megvonták tőlünk. Ha változás van és esetleg elmarad egy óra, akkor nem tudunk érte menni. Ha rosszul van és szól nekünk, akkor későn fogunk odaérni és várnia kell. Ha elhívják valahová és szeretné megkérdezni elmehet-e, akkor nap végéig nem tud válaszolni a kis barátainak. Úgy tűnhet, hogy a probléma bagatell, nekünk azonban nem az. Hozzáteszem: és ha a netet pörgetnék, akkor mi van? Nem csinálnak semmi rosszat. Videókat néznek és olvasgatnak. Ettől pedig nem fognak jobban tanulni. Kérlek, nyugtassatok meg, hogy ez az egész őrület hamarosan véget ér és anyaként jogom lesz beszélni a saját lányommal a saját pénzen vett, saját telefonján.