Óriási változás az országos mentőszolgálatnál, amiről mindenkinek tudnia kell: teljesen új rendszert vezetnek be

Szeptemberben a belügyminiszter látogatása után az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetése bizonyos reformok bevezetése mellett döntött. Ezek között szerepel az egészségügyi ellátás sürgősségi besorolásának háromról öt szintűre való finomítása, a segélyhívások elemzése, illetve bevezetik, hogy a mentőirányítók ne csak egy egységes protokoll alapján dolgozzanak, hanem a gépelési képesség is alapkövetelmény legyen a jövőben.

Pintér Sándor belügyminiszter szeptember 18-án személyesen ellátogatott az OMSZ mentésirányító központjába. A kérdésre, hogy pontosan milyen feladatokat adott a miniszter, az OMSZ kommunikációs vezetője, Győrfi Pál elmondta, hogy az a cél, hogy Magyarországon kiépítsék "Európa legjobb, leggyorsabb és leghatékonyabb mentő- és mentésirányítási rendszerét."

Az új intézkedések között szerepel az is, hogy korlátozzák a mentők sebességét. Az OMSZ vezérigazgatójának utasítása szerint október elejétől, még a súlyos sérültek szállítása során sem léphetik túl a többi közlekedő legnagyobb megengedett sebességét 30 kilométer per órával, akkor sem, ha szirénázva közlekednek.

A miniszter látogatása után nagyobb figyelmet kapnak a mentőirányítók, akik fogadják a segélyhívásokat és döntenek arról, mely orvosi személyzet (orvos, mentőápoló, ápoló) és milyen felszerelés induljon ki.

Október 1-től az OMSZ elemzői mintegy 2000 segélyhívást elemeztek. Májusban, a Gálvölgyi-eset után az OMSZ belső vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a mentésirányító rosszul döntött, amikor a nem sorolta a hívást az életveszélyes kategóriába a bejelentő információi alapján, emiatt késlekedett a gyors reagálás.

November 1-től bevezetik a helyszíni videohívást. Ez azt jelenti, hogy a segítségre szoruló személyről vagy a helyszínen tartózkodókról élő videót továbbíthatnak a mentőcsapatoknak.

Arra a kérdésre, hogy az érintettek hozzájárulását és dokumentálását hogyan kérik az ilyen felvételekhez, beleértve az eszméletlen betegekről készült felvételeket is, így válaszoltak: "Az ellátás hatékonyságának növelése jogi alapot nyújt az ehhez kapcsolódó adatok kezeléséhez. Ugyanakkor ilyen helyzetekben kizárólag videokapcsolatot használnak, és a felvételek rögzítése és tárolása az adatkezeléshez nem kapcsolódik"

Mostantól az eddigi P1-P3 kategóriák helyett P1 és P5 között lehet osztályozni a hívásokat. A legsúlyosabb esetek továbbra is a P1 és P2 kategóriába tartoznak, és speciális jelzéssel küldik el a mentőket. Még a P3 kategóriában is kötelező a speciális jelzés használata, de egyedi mentésvezetői döntéssel ez elhagyható.

A P4 kategóriába tartozó esetek esetén telefonos segítségnyújtás történik, és az elérhető mentési kapacitástól függően küldenek mentőt vagy vonnak be alapellátó háziorvosokat a beteg ellátásába. A P5 kategóriába sorolt esetekhez már egyáltalán nem küldenek mentőt. Ide tartoznak például az egyéb riasztó tünetek nélküli vérnyomásértékek, végtagfájdalmak vagy neurológiai tünetek nélküli fej- és derékfájások.

Az OMSZ vezetői azt remélik, hogy az új besorolási rend több lehetőséget biztosít a betegek számára, hogy az állapotuknak megfelelő sürgősségi szintet kijelöljék. Az új rendszer átláthatóbbá és sokoldalúbbá teszi az értékelést, és a nemzetközi tapasztalatokra is épít, valamint segíti az OMSZ-t abban, hogy könnyen megkülönböztesse a magas prioritású mentési feladatokat az OMSZ új alapfeladatai közé tartozó ügyeleti feladatoktól.

forrás: Népszava