Brutális függősége volt a Coca-Cola feltalálójának, aki fel se fogta, hogy mit alkotott

Elképesztő, de a Coca-Cola, a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb üdítőitala, egy amerikai gyógyszerész és déli katona találmánya, aki a morfiumfüggőségét próbálta leküzdeni. John Stith Pemberton (1831-1888) élete és munkássága tele volt kalandokkal, na meg persze kísérletezéssel.

Pemberton 1831-ben született Georgiában, és 19 évesen orvosi diplomát szerzett. Kezdetben sebészként és háziorvosként dolgozott, de hamarosan a kémia iránt érdeklődött, és saját gyógyszertárat nyitott Columbusban. Különféle szirupokat, tinktúrákat és balzsamokat állított elő, amelyeket gyógyhatásúnak hirdetett.

Az amerikai polgárháború kitörésekor Pemberton csatlakozott a konföderációs hadsereghez, és a harmadik grúziai lovasezred alezredese lett. 1865-ben részt vett a Columbus-i csatában, ahol egy kardvágást kapott a mellkasán. A sebe miatt morfiumot kapott fájdalomcsillapításra, de hamarosan függővé vált tőle.

A háború után Pemberton visszatért Columbusba, és megpróbálta megszabadulni a morfiumtól. Különböző növényi kivonatokkal és stimulánsokkal kísérletezett, amelyek közül a legfontosabb a kokacserje levele volt. A kokalevélből készült kokain erős élénkítő hatású volt, és sokan úgy hitték, hogy gyógyítja az idegrendszeri betegségeket, az asztmát, az impotenciát és a depressziót.

Pemberton először egy alkoholos italt fejlesztett ki kokából és kóladióból (egy másik stimuláns növényből), amelyet Pemberton francia bor-kokának nevezett el. Az ital sikeres volt az atlantai patikákban, de 1886-ban Atlanta betiltotta az alkoholtartalmú italok árusítását. Pemberton ezért úgy döntött, hogy alkoholmentes változatot készít az italából, amelyet szódavízzel keverve árult.

Az új ital nevét Pemberton könyvelője és üzlettársa, Frank M. Robinson találta ki, aki úgy gondolta, hogy a két C betű jól mutatna a reklámokban. Robinson írta le sajátos írásjegyeivel a Coca-Cola nevet, ami máig változatlan maradt. Az első Coca-Cola hirdetés 1886 májusában jelent meg az Atlanta Journalban, amelyben „az új és népszerű szódavizes italt” ajánlották az olvasóknak. Az első évben átlagosan kilenc pohár Coca-Colát adtak el naponta.

Pemberton azonban nem látta meg az ital sikerét, mert egészségi állapota rohamosan romlott. A morfiumfüggőség mellett máj- és gyomorproblémákkal is küzdött. 1888-ban eladta az ital jogait Asa G. Candlernek, egy atlantai üzletembernek, aki megalapította a Coca-Cola Companyt. Pemberton ugyanebben az évben meghalt, és a columbusi városi temetőben temették el.

A Coca-Cola titkos receptje máig rejtély, de a legtöbb forrás szerint a következő összetevőket tartalmazza: cukor, víz, karamell, koffein, foszforsav, citromolaj, narancsolaj, limeolaj, vanília, koriander, muskotályzsálya, neroliolaj és kokainmentes kokakivonat. A kokain 1903-ban került ki az italból, miután egyre több kritika érte az italt a kokain veszélyes hatásai miatt.