Védtelen kisnyugdíjasra csapott le a magyar bank, napokig élelemre sem volt pénze az aljas húzásuk miatt

A fiam ragaszkodott hozzá, hogy csináltassak magamnak bankkártyát, mert azzal könnyebb lesz átvenni a nyugdíjat és ő is nyugodtabb, hogyha megszorulok, akkor egy percen belül tud nekem segíteni. El is mentem egy ismert bankba megcsináltatni a kártyát (nevet nem merek írni, mert ki tudja meddig és el ezeknek a keze és félek, hogy a történet alapján felismernének). Rengeteg dolgot kérdeztek, de nem szeretek a korom okán ostobának tűnni, így bevallom, sok mindenre igent mondtam, csak legyen már vége ennek a faggatózásnak. Aláirattak velem egy nagy halom papírt, majd digitálisan is alá kellett írnom, majdnem egy órát töltöttem ott.

Meg is érkezett az első nyugdíjam, minden rendben volt, abban igaza volt a fiamnak, hogy ezzel kényelmesebb vásárolni és nem kell aggódnom, hogy készpénzt hordok magamnál.

Megmondom őszintén, hogy nem sok pénzből élek. Becsületesen végigdolgoztam az életemet, de a nyugdíj kevéske, azonban valahogy mindig kijöttem belőle, elsüllyednék szégyenemben ha a gyerekem adna nekem pénzt.

Beállítottunk ilyen internetes alkalmazást is, amin nyomon követhetem a költéseimet, azonban ezt a fent leírtak okán amúgy is pontosan számon tartom. Egyik délután megkívántam egy kis lekvárt és lementem a boltba. Fizetni akartam a kártyámmal, azonban a pénztáros azt mondta, hogy nincs rajta elég pénz.

Kértem, hogy próbálja újra, lennie kell.

Azonban mikor már harmadjára sem sikerült, akkor visszatettem a lekvárt és vörös fejjel elhagytam a boltot. Megpróbáltam utánanézni, hogy mi történhetett. Elszámoltam volna valamit? Ekkor láttam meg 3 értesítést, melyben a bank három levonásról figyelmeztet: biztosítási díj 3467 Forint, kártyavezetési díj 4780 Forint, folyószámlahitel díj 3621 forint. Több mint 10 ezer forintot emeltek le a kártyámról. Ennyi volt az összes pénzem a nyugdíjig hátralevő 4 napra.

Azonnal hívtam az ügyfélszolgálatot, akiket alig lehetett elérni, rengeteg menü és nyomógomb, de végül felvette egy ügyintéző. Elmondtam neki a bajomat, ez is nagyon kellemetlen volt, aznap már két ember tudott róla, hogy egy Forintom sincsen. A kis hölgy felvilágosított, hogy nem tehet semmit, aláírtam a papírokat, ennyi a havi díja annak, hogy bankkártyám van. Teljesen megsemmisültem.

Kértem, hogy legalább nyugdíjig utalják vissza, de erre majdnem felnevetettett. Nagyon megalázó volt. Kérdeztem, hogy vissza lehet-e vonni ezt az egész kártya dolgot, de azt mondta kedvezményes csomagot kötöttem, melyre hűségidő van, tehát nem.

Végül beadtam a zaciba az egyik ékszeremet, nem tudom ki tudom e valaha váltani, de enni meg muszáj. Borzasztó, hogy a mai világban simán megtörténhet az, hogy látják, hogy az ember idős, ezért mindent aláiratnak vele. Tudom, el kellett volna olvasnom, így én is hibáztam, de hol marad az emberség?

Jogorvoslatra nincs lehetőségem, a fiamnak meg nem merem mondani. Most pedig még hónapokig fizethetek a banknak több mint 10 ezer Forintot egy teljesen fiktív szolgáltatásért, ami nyugdíjasként nekem nagyon nagy kiadás.