Az unokatestvérem megcsalt a legjobb barátnőmmel, de nem ez a legrosszabb, ami történt

Az egész viszony egy ártatlan éjszakai böngészéssel kezdődött. Akkor még egy másik sráccal jártam és egy nagyobb vita után, félig spiccesen ültem a gépen előtt, miközben ő már bent aludt a szobában. Az az igazság, hogy nagyon boldogtalan voltam. A céltalan görgetés közben egyszercsak értesítést kaptam, valaki likeolta egy két hete feltett fotómat. Örültem, hogy valaki még ébren van ilyenor, gyorsan megnéztem: Dávid volt, az unokatestvérem. Valamikor ismerősök lettünk, egyszer összefutottunk talán a városban, vagy ilyesmi, de konrét kapcsolatban utoljára akkor lehettünk, mikor a nagyszüleim kertjében olyan 5-8 évesen együtt toltuk a csattogós lepkét.

Hát... annál jobb, mintha egyedül szomorkodnék a söröm felett, szóval mit veszíthetek alapon ráírtam.

Tudom, rettentően klisés, de a kapcsolatunk azzal a bizonyos k*rólájkkal kezdődött.

Sokat beszélgettünk aznap este, majd arra ébredtem, hogy szeretném folytatni a beszélgetést. Rég nem volt már senki ennyire kedves velem. Az "első" találkozásra egy balatoni kiruccanáson került sor, ahol ő családi látogatáson volt és pedig anyukámmal egy csajos hétvégén. Vártam, hogy megérkezzen és bár tudtam, hogy semmi értelme, nagyon kicsíptem magam. Anyukám is örült a rég nem látott rokonnak, így megbeszéltük, hogy hárman ülünk be valahová. A szálloda ablakából láttam meg: hosszú hajú, jóképű, csinos srác. Finoman szólva sem így emlékeztem rá.

Egyből tudtam, hogy ebből gond lesz, de próbáltam észnél maradni, hiszen ő tabu, a rokonom!

Megtörtént a találkozás, beszélgetés, kötelező nosztalgia, majd anyukám kettesben hagyott minket, de én itt már csak arra tudtam gondolni, hogy mikor tépi le rólam a ruhát. Végül addig jutottunk, hogy megfogtam a kezét és úgy kísért vissza a szállásra. Egy ideig csak chateltünk, megnéztem az albiját, ahol lakik, találkoztam a húgával, ártatlan találkozások voltak, csak az én fantáziámban játszódtak le olyan jelenetek, hogy néha nem értette miért ülök rózsapiros arccal miközben arról mesél, hogy milyen billentyűzetet akar majd venni.

Időközben a párommal szakítottunk, nem miatta, ez sajnos elkerülhetetlen volt, Dáviddal pedig nem szakadt a kapcsolat, újra találkoztunk, ismét kézfogás, semmi több.

A fantáziámat végül a születésnapi buliján sikerült valóra váltanom, mivel akkorra már világossá vált számomra, hogy akármennyire is tiltott a dolog, akarom őt.
Meghívta a barátait is, jó hangulat volt, mindketten fogyasztottunk rendesen alkoholt és mikor a kanapén ülve elkaptam a tekintetét hirtelen ötlettől vezérelve a nadrágjába nyúltam.
Döbbenten nézett rám és tiltakozni próbált, de határozottan annyit mondtam neki:

- Tulajdonképpen már megfogtam, nem?

Ezután kajánul elvigyorodott és ölben vitt be a hálóba. Szenvedélyesen szeretkeztünk, három órán keresztül, sosem volt még ilyen élményben részem. Féltem a másnapi ébredéstől, de nem volt kínos. Szerelmesen néztünk egymásra, összefonódva, majd megbeszéltük, hogy találkozunk még és csókkal váltunk volna el, ha nem ránt vissza még egy két órás menetre indulás előtt. De nem bántam.

A kapcsolatunk szépen haladt, azonban nem a rokoni szál miatt ezt nem akarta felvállalni. De egyelőre nem foglalkoztam ezzel. Én is csak a legjobb barátnőmnek mondtam el, akinek be is mutattam. Szerencsére egyből megtalálták a közös hangnemet. Akkor még nem tűnt fel, hogy túlzottan is. A kettesben töltött találkozók ritkultak, valahogy mindig úgy alakult, hogy hármasban találkoztunk, de elhessegettem a rossz gondolatokat. Egyszer aztán, mikor az egyik kedvenc előadóm koncertjén két órára eltűntek és csapzott hajjal, szélesen vigyorogva kerültek elő, nem tudtam tovább úgy tenni, mintha semmi nem történne, szembesítettem a barátomat.

Ő töredelmesen bevallotta, hogy elkezdett valamit érezni Lizi iránt és egyébként is, egyszer majd családot akar és gyerekeket, hazavinni a párját és egyszerűen ő nem tudja ezt felvállalni, ami köztünk van.

Szakítottunk. Ők azóta egy pár, kulcsot kapott a lakáshoz és épp családlátogatásra készülnek, nekem pedig a szívem szakad meg, minden egyes alkalommal mikor édesanyám megjegyzi, hogy a következő vasárnapi ebédre elhívhatnám Dávidot, hiszen olyan jól éreztük magunkat a Balatonon, mit sem sejtve arról, hogy azóta nem csak a csattogós lepke lett jó keményen megtolva.