Putyin most akkorát hibázhat, hogy azonnal elbukhatja a háborút?
Olvass tovább...
300 ezer NATO-katonát telepítenének az orosz határhoz. Magyarországnak is mennie kéne a frontra?
Bár semmi sem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin ki akarná terjeszteni a háborút Ukrajna határain túlra is, Amerika és a NATO folyamatosan mérlegeli annak a lehetőségét, hogy miként lépjenek fel, ha Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot.
A brüsszeli Politico nevű lap szerint a NATO vezetői még idén tavasszal benyújtják a frissített regionális védelmi terveiket arra vonatkozóan, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete miként védené meg közel egymilliárd állampolgárát. Néhány tisztviselő szerint ehhez 300 ezer gyorsreagálású NATO-katonára lenne szükség, akiket Észtországból, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Szlovákiából, Bulgáriából, Romániából, és Magyarországból is az orosz határhoz küldenének.
Olvass tovább...
Bár ez elég rémisztőnek hangzik, Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő megnyugtatott mindenkit, hogy ez még csak egy terv, amiről a nyári NATO-csúcson születhet döntés. Amennyiben elfogadják, akkor a tagországoknak ki kell számolniuk, hogy ki hány katonát tudna küldeni a frontra, majd ezt követően ajánlják fel a segítségüket.
„Az Egyesült Államok értelemszerűen úgy van vele, az orosz-ukrán háború inkább kontinentális probléma, ezért ebben aktivizálják magukat az európai NATO-tagok. Ám a gyakorlatban sem arról lenne szó, hogy a szövetség a katonákat az orosz határhoz vezényelné, hanem a táborokban, a gyakorlótereken várnák az utasításokat a saját országukban. Arról van szó, hogy egy adott évben hány katonát tudnának készenlétben tartani. Ez a készültség az oroszoknak szóló elrettentés, azt bizonyítja, jelen vagyunk NATO-ként és megvédünk titeket, ha kell”
- nyilatkozott a szakértő a Blikk-nek.
Mint köztudott, a NATO-nak nincs saját, állandó hadserege, ezért ennek a 300 ezer katonának a kiképzése, felfegyverzése, és készenlétbe állítása rengeteg pénzbe kerülne; emellett komoly koordinációs kihívást is jelentene. Ben Hodges, az amerikai hadsereg volt európai parancsnoka azt mondta a Politicónak, hogy "egy tüzérzászlóaljnak például évente meghatározott számú lőgyakorlaton kell részt vennie, hogy a készültségi szintje megmaradjon".
Olvass tovább...
Természetesen a 300 ezer katona nem egyszerre vonulna fel Oroszország határához, a kiszivárgott elképzelések szerint az első 100 ezer katonának 10 napon belül készen kellene állniuk a mozgósításra, a csapatok második szintje a keleti szárnyon már korábban felállított többnemzetiségű harccsoportokat támogatná, de készen állnának arra, hogy akár 10-30 napon belül áttelepítsék őket. Arról egyelőre nincs hír, hogy Magyarország is hajlandó lenne-e katonákat küldeni.