Putyin a bukás szélén tántorog, és már az is világos, mi jöhet utána?
Olvass tovább...
Egyelőre még korai álmodoznunk a békéről.
Váratlan irány vett a szomszédunkban hét hónapja dúló háború, hiszen az utóbbi hetekben az ukránok sikeres ellentámadásba mentek át. Jórészt a nyugattól kapott fegyvereiknek köszönhetik, hogy hatalmas területeket foglaltak vissza az oroszoktól, amit Putyin elnök aligha képes megbocsátani a fejlett világnak.
Bár a földi harctereken a támadók nem állnak jól, elemzők szerint egy másik területen még okozhatnak érzékeny veszteségeket a nyugati hatalmaknak: az űrben. Az oroszok korábban már éles teszttel bizonyították, hogy képesek „odafent” hatékony pusztítást végezni, hiszen tavaly novemberben szétlőtték egy saját meghibásodott műholdjukat, veszélybe sodorva a törmelékekkel még a Nemzetközi Űrállomást is.
Innen már csak egy lépés, hogy célba vegyék az ellenségesen viselkedő országok GPS- és kommunikációs műholdjait, amivel egy csapásra elvágnák azokat a külvilágtól, ráadásul a hadseregeiket is képesek időlegesen megbénítani ezzel a húzással.
Olvass tovább...
A britek egyre komolyabban veszik, hogy Putyin a nukleáris támadás mellett egy ilyen forgatókönyvet is fontolgathat. És nem szabad megfeledkeznünk az oroszok víz alatti katonai technológiájáról sem, amellyel szintén súlyos veszteséget okozhatnak a velük szemben állóknak. Még mindig nem tudjuk, ki vagy mi okozta az Északi Áramlat-2 gázvezeték kilyukadását, de akár maguk az oroszok is állhatnak a nyilvánvaló szabotázsakció mögött.
„Oroszországnak megvan a képessége arra, hogy zavart keltsen Ukrajnán kívül is, például energiaügyi téren, vagy a diplomáciai és információs küzdelmek által”
– jelentette ki Tony Radakin, a brit fegyveres erők főnöke. A figyelmeztető mondatokat abból az alkalomból intézte a közvéleményhez, hogy az oroszok a napokban népszavazásokat tartottak a megszállt területeken, és azok következményeként megszerezték Ukrajna 15 százalékát.
Olvass tovább...
A portfolio.hu szerint mindez Putyin mestertervének része lehet, aki a háború további eszkalálására törekszik. Valójában nem az eredetileg bejelentett 300 ezer, katonai kiképzéssel rendelkező tartalékos mozgósítása folyik, hanem akár 1–1,2 millió orosz is behívót kaphat.
A rengeteg kiképzetlen személyt ugyanakkor nem a fronton vetnék be, hanem a hátországban, így szabadítva fel jelentős reguláris erőket. Mindez arra utal, hogy az oroszok kemény téli offenzívára készülnek, egyelőre tehát még korai álmodoznunk a békéről.