Komoly probléma jele lehet a rossz lehelet: ha ezt érzékeljük, azonnal forduljunk fogorvoshoz

A rossz lehelet zavarba ejtő lehet, és bizonyos esetekben szorongást is okozhat. Nem csoda, hogy az üzletek polcai zsúfolásig tele vannak mentás fogkrémmel, szájvízzel és más, a rossz lehelet elleni küzdelemre tervezett termékkel. De sok ilyen áru csak átmeneti intézkedés, mivel nem oldja meg a probléma okát, amely kialakulhat egyszerűen a rossz szájhigiéniás szokások, de akár súlyos egészségügyi problémák miatt is.

Mi okozhat rossz leheletet?

Az élelmiszer-részecskék lebomlása a fogakban és a fogak körül növelheti a baktériumok számát, és kellemetlen szagot okozhat. Bizonyos ételek, például a hagyma, a fokhagyma és egyes fűszerek fogyasztása szintén lehet a rossz lehelet okozója. Miután megemésztettük ezeket az ételeket, azok bejutnak a véráramba, eljutnak a tüdőbe, és hatással lesznek a légzésére.

A dohányosok nagyobb valószínűséggel szenvednek fogínysorvadásban, ami a rossz lehelet másik forrása lehet. Ezen kívül a rossz szájhigiéniai szokások is jelentősen befolyásolhatják a szájszagot. Ha nem használunk fogkefét és fogselymet naponta, ételmaradékok maradnak a szájban, és a fogakon színtelen, ragadós baktériumréteg képződik. Ha az nem kerül eltávolításra, a lepedék irritálhatja az ínyet, és végül lepedékkel teli zsebeket képezhet a fogak és az íny között. A nyelv továbbá csapdába ejtheti a szagokat termelő baktériumokat is.

A nyál segít megtisztítani a szájat, eltávolítja a rossz szagokat okozó részecskéket. A szájszárazságnak nevezett állapot hozzájárulhat a rossz lehelet kialakulásához, mivel a nyáltermelés csökken. A szájszárazság természetesen alvás közben jelentkezik, ami a „reggeli szájszag”  jelenségéhez vezet, ami egyébként rosszabbodik, ha nyitott szájjal alszunk. A krónikus szájszárazságot a nyálmirigyek problémája és bizonyos betegségek is okozhatják.

A tüdőgyulladásban szenvedőknél is előfordulhat ez a jelenség, hiszen gyakran rossz szagú folyadékot köhögnek fel. A cukorbetegeknél megnövekszik a fogínysorvadás kockázata, és az ínybetegségek sajnos megnehezíthetik a cukorbetegség kezelését, mivel növelhetik a vércukorszintet. Amikor a máj és a vese megfelelően működik, azok kiszűrik a méreganyagokat a szervezetből, ám a máj- vagy vesebetegségben szenvedőknél ezek a mérgező anyagok nem ürülnek ki, így ez szintén a rossz lehelet kialakulásához vezethet.

Mikor forduljunk orvoshoz? 

A rossz lehelet szaga a forrástól vagy a kiváltó októl függően változhat. Vannak, akik túlságosan aggódnak a leheletük miatt, bár alig vagy egyáltalán nincs szájszaguk, míg másoknak rossz leheletük van, és nem is tudnak róla. Mivel nehéz felmérni, milyen szagú a leheletünk, érdemes megkérdezni közeli barátunkat vagy rokonunkat, hogy erősítse meg a rossz lehelettel kapcsolatos kérdéseinket.

Ha valóban ilyen problémával állunk szemben, tekintsük át szájhigiénés szokásainkat, és próbáljunk életmódbeli változtatásokat végrehajtani! Ilyen lehet például az evés utáni fog- és nyelvmosás, fogselymezés, és sok víz fogyasztása. Ha a rossz lehelet az ilyen változtatások után is fennáll, feltétlenül keressük fel fogorvosunkat!

Ne becsüljük le a mindennapi száj- és fogápolás fontosságát!

Fontos, hogy a megfelelő szájhigiénia érdekében naponta kétszer mossunk legalább két percen keresztül fogat, és napi legalább egyszer fogselymezzünk. Ne felejtsük el megtisztítani a nyelvet kefével, valamint használjunk alkoholmentes antibakteriális szájvizet is öblögetéshez.

Igyunk sok vizet, hogy megelőzzük a szájszárazságot, valamint növeljük a nyáltermelést cukormentes rágógumi használatával, cukormentes cukorkák szívásával vagy olyan egészséges ételek fogyasztásával, amelyek sok rágást igényelnek. Fogorvosunk javasolhat vagy felírhat olyan termékeket, amelyek mesterséges nyálat termelnek, vagy segítik a szervezet nyáltermelését. Kerüljük az alkoholt, a koffeint és a dohánytermékeket, mert ezek kiszáríthatják a szájat!

Használjunk puha sörtéjű fogkefét, és győződjünk meg arról, hogy mérete és alakja lehetővé teszi, hogy elérjük a száj minden területét. Cseréljük ki a fogkefét legalább három-négy havonta – vagy gyakrabban, ha az már túl használtnak tűnik. Tartsuk a fogkefét 45 fokos szögben az íny felé, és rövid, körkörös mozdulatokat hajtsunk végre, körülbelül egy fog szélességében. Ügyeljünk arra, hogy minden fog külső, belső oldalát és tetejét is megmossuk.

Fontos továbbá, hogy rendszeresen keressük fel fogorvosunkat ellenőrzések és tisztítások céljából. Egyes embereknél ez hat havonta szükségessé válhat, másoknak azonban gyakoribb látogatásra lehet szükségük, hogy ellenőrizzék szájüregi egészségüket.