A finnek és a svédek olyanra készülnek a nyáron, ami már most feldühítette Putyin orosz elnököt

Az orosz-ukrán háború egyik érdekes hozadéka lehet a NATO két országgal való gyors bővülése. Putyin elnök korábban óva intette ettől a katonai szövetséget, most azonban úgy tűnik, hogy az Oroszországgal szomszédos Finnország, valamint a mellette lévő Svédország akár heteken belül csatlakozhat a NATO-hoz.

Ezt az oroszok nyilvánvaló fenyegetésként fognák fel, és egyelőre kiszámíthatatlan, mi lenne rá a reakciójuk. A finnek és a svédek azonban az Ukrajnával szembeni agresszió miatt érthetően féltik a területi egységüket, ezért április 13-án tárgyalásra ültek össze, amelyben biztonsági kérdéseket vitattak meg.

Magdalena Andersson (vezérképünkön) svéd miniszterelnök – érdekes módon – a csatlakozás szándékát nem volt hajlandó megerősíteni, a sajtó azonban kiszimatolta a részleteket, és az SvD című napilap szerint akár már júniusban megtörténhet a két tagfelvétel.

Sanna Marin finn miniszterelnök a találkozó után csak annyit mondott, hogy nem gondolkodik határidőkben, de reményei szerint a NATO-csatlakozásuk nagyon gyorsan megtörténik.

„Heteken belül, nem pedig hónapokon belül”

– jelentette ki a finn vezető, lényegében megerősítve a júniusi időpontot. A mostani helyzet szerint a háború akkor még javában tartani fog, az oroszoknak ugyanis feltett szándékuk a Donyec-medence megkaparintása, jelenleg is oda csoportosítják át csapataikat.

A két skandináv állam közül Finnország van a veszélyesebb helyzetben, ugyanis 1300 kilométeres közös határa van Oroszországgal, ami manapság szemmel láthatóan nem egy életbiztosítás. Ráadásul a két államnak viharos történelmi, háborús múltja is van, nem különösebben szívelik egymást.

A finn állampolgárok – úgy tűnik – már döntöttek, egy közvélemény-kutatás szerint 68 százalékuk támogatja a NATO-csatlakozást, vagyis a semlegesség feladását, és csupán 12 százalékuk van ellene.