Kína titokban felfegyverzi Szerbiát – lángra lobbanhat a Balkán is?

A lassan félszáz napja tartó orosz-ukrán háború során Putyin elnök nem sok szövetségesre talált a világban. Kína, illetve Szerbia viszont mindenképpen a „megértő” államok közé tartoznak, amelyek a napokban érdekes katonai manővereket hajtottak végre.

Kína most látta elérkezettnek az időt arra, hogy leszállítsa Szerbiának a még 2019-ben lekötött, FK-3 (HQ-22) típusú légvédelmi rakétarendszert. Az egységek kézbesítése már meg is kezdődött jó pár Y-20 típusú stratégiai nehéz teherszállító repülőgép révén.

A művelet nyilvánvalóan burkolt, finom fenyegetés a NATO felé, hogy Oroszország nincs teljesen elszigetelődve Európában. Szerbia egyébként nem tagja a katonai szövetségnek (bár 2006 óta békepartneri viszonyban áll azzal), mint ahogy az Európai Uniónak sem.

A nyugati hatalmak természetesen nem nézik jó szemmel a Balkán félig-meddig nyílt felfegyverzését, hiszen a térség törékeny békéjét féltik attól. Sok mindent azonban nem tehetnek ellene, ugyanis közben ők maguk a függetlenségéért harcoló Ukrajnát tömik fegyverekkel.

Megfigyelők szerint április 10-én hat darab kínai Y-20-as gép landolt egy belgrádi polgári repülőtéren. Szállítmányukból, az FK-3-as rakétákból egy-egy üteg bő 200 millió dollárba (67 milliárd forintba) kerül, vagyis az ázsiai szuperhatalom sem jár rosszul az üzlettel, ráadásul így – közvetve – a támogatásáról tudja biztosítani Oroszországot is.

A HQ-22-est a kínaiak eredetileg maguknak fejlesztették ki, de aztán (FK-3 néven) nem zárkóztak el annak exportjától sem. Valójában egy viszonylag olcsó, gazdaságosan előállítható rendszerről van szó, amelyet Kína otthon a stratégiailag kevésbé fontos helyeire telepít.

Szerbia elsőre nem kommentálta a történteket, aztán igyekeztek elbagatellizálni a dolgot, miszerint egy korábbi rendelés leszállításáról van szó. A fegyvereket egyébként két NATO-tagállam, Törökország és Bulgária fölött is átröpítették, ám emiatt senki sem akart a kínaiakkal összeveszni.

Szerbia természetesen maga is elítélte az ENSZ felkérésére a véres orosz támadást Ukrajna ellen, ugyanakkor a nemzetközi szankciókhoz már nem csatlakozott, sőt az ország vezetése attól is tartózkodik, hogy negatív kritikával illesse az orosz hadsereg túlkapásait.