Putyin és a főparancsnokság bunkerekben rejtőzik annyira félnek az atomháborútól
Olvass tovább...
Egy percig tartózkodtak idegen légtérben, egyértelmű figyelmeztetést küldtek.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának egyik fontos indoka, hogy Putyin elnök nem szeretné, ha NATO-tagország (illetve oda telepített nyugati rakéták és más harci eszközök) lennének a közvetlen szomszédságukban.
A február végén kirobbant háború alatt ezért többször is szakított időt arra, hogy megfenyegesse Finnországot és Svédországot, amelyek egyelőre nem tagjai a katonai szervezetnek – és az oroszok reményei szerint sohasem lesznek azok.
Ezt az igényüket pár hete rendkívül durva és otromba figyelmeztetéssel nyomatékosították. Két orosz vadászbombázó hatolt be Svédország légterébe, mégpedig atomtöltetekkel felszerelve.
Olvass tovább...
A skandináv országhoz tartozó, attól délkeletre elhelyezkedő Gotland szigete fölött tettek egy kört március 2-án, ami meglehetősen barátságtalan manőver volt a két Szu–24-es szuperszonikus vadászbombázótól.
Eredetileg négy gép szállt fel az Oroszország exklávéjának számító Kalinyingrád balti-tengeri kikötővárosból, a Szu–24-eseket két Szu–27-es nehéz elfogó vadászrepülőgép kísérte. Svéd hírforrások szerint a két vadászbombázó atomfegyverekkel volt felszerelve, és mintegy egy percen keresztül tartózkodtak az ország légterében.
Olvass tovább...
A svédek két JAS 39 Gripen könnyű vadászbombázót küldtek rá a betolakodókra, és le is fotózták azokat. Az egyértelmű fenyegetés nyilvánvalóan tudatos művelet volt, nem véletlen behatolás.
Svédország a hidegháborút követően jelentősen megnyirbálta katonai költségvetését, a Krím 2014-es orosz megszállását követően azonban fordulatot hajtottak végre ezen a téren. 2017-ben ismét bevezették a kötelező katonai szolgálatot, majd 40 százalékkal megemelték a védelmi célú kiadásokat.
Olvass tovább...