Szokatlan újévi szokások a világ különböző tájairól

Az újév egyúttal egy új kezdetet is jelent, ezért reménykedünk, hogy pozitív változást hoz életünk következő fejezete. A szokások, hagyományok segítenek nekünk jó szívvel gondolni a jövőre és megerősítenek bennünket a bizakodásban. Itthon, Magyarországon, ilyen babonás szokás a malacsütés vagy a lencseevés, de mi a helyzet külföldön? Hogyan próbálják bevonzani a szerencsét határon túl?

A svájciak körében például egészen érdekes köszöntési szokás alakult ki:

Éjfélkor a földhöz vágnak egy gombóc fagylaltot.

Azért teszik ezt, hogy az újév szerencsében, békében és jólétben teljen el. 

Persze, mindenhol szeretünk hangosak lenni újévkor: ujjongunk, petárdázunk, zajt csapunk. Dániában ennek pedig kiemelt szerepe van, ahol a régi tányérok és cserepek bánják a hangoskodást - a földön csattanva végzik. Ezt követően a széttört darabokat a barátoknak és a családtagoknak adják, ezzel is boldog újévet kívánva.

A babona úgy tartja, hogy minél több edény törik el az újév beköszöntével, annál boldogabbak lesz a nép, mivel ez a barátok bőségét jelképezi. Úgy tűnik, hogy idáig bevált ez a szokásuk, ugyanis a dán népség az egyik legboldogabb az országaink közül a felmérések szerint. 

Görögországban kenyeret sütnek és pénzérmét rejtenek el benne.

A kenyér felszelése után az a személy, aki a pénzérmét is megkapja az étellel együtt és nem törik bele ketté a foga, az biztos nagy anyagi bőségre számíthat a következő évben. 

Spanyolországban az ételektől egy kicsit elrugaszkodtak: itt piros fehérneműt kell viselni, ha szerelmet szeretnének bevonzani. De persze az elemózsia is helyet kapott a szerencsével összekötve, amit náluk a szőlő képvisel. Egyetlen szemet kapnak be minden órában, 12 órán keresztül, hogy mind a 12 hónapra szerencsések legyenek.