Színre lépett a Sperminator

A Sperminator név aligha szorul magyarázatra, vagy talán mégis, hiszen annyi minden képzelhető mögé. Egy Ari Nagel nevű New York-i főiskolai professzort illetnek ezzel a nem feltétlenül hízelgő becenévvel, aki nem szégyellte bevallani, hogy spermadonorként régóta igyekszik segítő kezet nyújtani a gyermektelen pároknak.

A 44 éves, jól szituált, és valóban önzetlennek tűnő férfinak eddig 77 utóda született, és jelenleg több bébi is úton van, nem tűnik tehát lehetetlen célnak a bűvös 100-as határ átlépése.

„Nem én vagyok a fontos, hanem azok a nők, akik nagyon szerettek volna családot”

– emelte ki az egyik interjújában. A spermáját egyébként nemcsak amerikaiaknak juttatják el, hanem szerte a világban kapnak belőle a mesterséges megtermékenyítésre vállalkozó nők. Egy brit újságírónak ugyanakkor azt is elárulta, hogy

körülbelül egy tucat gyermeke a hagyományos utat követve született.

Az elképesztő számok nem jelentenek világrekordot, ugyanis egy holland férfi spermadonorként már 200 csöppség büszke apukájának mondhatja magát. Egy Simon Watson néven emlegetett férfi pedig a BBC-nek 800 utódjáról beszélt, de ezt érdemes fenntartásokkal fogadni.

Spermadonorrá válni egyébként nem is egyszerű feladat, általában a jelentkezők 5 százaléka alkalmas rá. Az ideális életkort 18–35 év közé lövik be, és ha a pályázó minden vizsgálaton sikeresen átment, akkor már csak a spermáját kell orvosi tesztnek alávetni.

Amennyiben megfelelő „alapanyagról” van szó, a donor a lovak közé csaphat, hiszen hetente legalább egy mintát várnak el tőle,

sőt ideális esetben 6–10 adagot havonta.

Mindez lemondással is jár, hiszen 2-3 napig nem szabad előtte közösülnie, hogy a minta valóban értékes legyen. Mintát otthonról nem lehet hozni, csak a kórházban produkáltat fogadják el, és ehhez egy privát helyiségben biztosítanak a donor számára nyugodt körülményeket. A leadott spermát folyékony nitrogén segítségével tartósítják. Egy-egy mintáért az USA-ban 70 dollárt fizetnek.