A magyar lány, aki megváltoztatta egy afrikai falu életét – interjú Bódás Biankával

Bianka azok közé tartozik, akik nem csupán dédelgetik az álmaikat, de tesznek is azért, hogy azok valósággá váljanak. Elmondása szerint a Határok nélkül című Angelina Jolie-film megtekintése után döntött úgy, hogy segíteni szeretne, és végül az Afrikáért Alapítvány segítségével talált egy nehéz helyzetben élő afrikai gyermeket, akinek most is támogatja az iskolai tanulmányait, illetve étkeztetését.

A fordulópont akkor volt Biankánál, mikor úgy érezte, hogy ennél többet is tud tenni, ezért a szükséges oltásokkal felvértezve, negyven kilónyi adománnyal a bőröndjében elindult Tanzánia felé, hogy meglátogassa a kislányt, és ő maga is szemügyre vegye a kinti körülményeket. Végül negyvenkilenc napig volt a faluban, és közben erőn felül segített, hiszen kutat fúrt, hogy legyen vizük, felújította az iskola tábláit, tantermeket épített, szexuális felvilágosító órákat tartott, és többek között üzleti tanáccsal látta el őket. Ennek a boldogság mellett az lett az eredménye, hogy elneveztek róla egy épületszárnyat.

Egy ilyen kaland után megkérdeztük Biankától, hogyan is jött ez a dolog, és mi alapján tudta eldönteni, hogy hol képes a leginkább segíteni:

„Alapból két dolgot szerettem volna kint megcsinálni: szexuális felvilágosító órákat akartam tartani a gyerekeknek, illetve, hogy egy charity aukció keretein belül a gyerekek által megfestett festményeket elárverezzük, aminek a bevételével támogatni tudjuk az iskolát. Ezekkel a célokkal mentem ki, de ahogy ott voltam közöttük, napról napra jöttek az újabb ötletek, tervek, mivel már láttam, hogy hol van helye a segítségnyújtásnak”

– mondta, és azzal kapcsolatban is elárult pár dolgot, hogy milyen volt kint, hiszen ott mások az életkörülmények, emiatt az elején volt is benne egy aprócska félelem, de hamar megszokta a helyzetet, és a végére már egyenesen élvezte, mivel egy teljesen más életet tapasztalhatott meg.

Az iskolában élt pár tanárral, és fél hétkor kelt, hogy tudjon foglalkozni a gyerekekkel. Áram nem mindig volt, és napi öt pohár vízzel lehetett fürödni, a haját is csak akkor mosta meg, ha esett az eső. Bab, rizs, kukorica, banán, kókusz és ananász volt felváltva a napi menü, így fogyott is pár kilót Bianka az ott töltött idő alatt, de bármi viszontagság is volt a megszokott életéhez képest, az teljesen megérte, hiszen egy igazi közösség része lehetett, ahol jólelkű emberekre lelt.

Több dologra is büszke lehet, hiszen nem elég, hogy élhetőbbé tette egy falu mindennapjait a rengeteg segítséggel, de volt olyan eset is, hogy külön foglalkozott emberekkel.

„Volt egy maszáj kisfiú, akinek az anyukája ékszereket készített gyöngyökből, és ezeket kínálta a turistáknak a piacokon, így szerzett bevételt a családnak. Megpróbáltam nekik azzal segíteni, hogy támogatom a gyermek iskoláztatását és étkeztetését, illetve üzleti tanácsokat adtam a nőnek, hogyan tudja jobban felfuttatni a termékeit, amikhez vettem neki alapanyagokat is. Megmutattam neki, hogy milyen dolgokat, és hogyan csináljon, hogy nagyobb eséllyel vásároljanak tőle az emberek”

– mesélte Bianka, és megemlítette, hogy egy gyerek havi iskoláztatása és az intézményben való etetése nagyjából hatezer forintba kerül, ami lehet, hogy nekünk nem számít túl nagy összegnek, de kint az életet jelentheti sokak számára.

Végül neki is haza kellett jönnie, de rengeteg tapasztalatot szerzett, és az ő hozzáállása is megváltozott egyes dolgokkal kapcsolatban a kint töltött idő után. Abban biztos, hogy itt még nem ért véget a történet, és megosztotta, hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve, hogyan szeretne még segíteni.

„Mindenképp szeretnék visszamenni, folytatni a megkezdett munkát, és más településeket, iskolákat is segíteni. Szerencsére már vannak kapcsolatok, megkeresések, így kezd összeállni a terv is. A jövőben szeretnék tanulni szuahéliül, elmélyedni az ország gazdaság-politikájában, hogy idővel, több tudással, tapasztalattal felvértezve tudjam segíteni az országot”

– árulta el, majd elmondta, hogy aki szeretne segíteni, az Afrikáért Alapítványon keresztül támogathat egy rászoruló gyermeket, vagy közvetlenül neki üzenve is kaphat tanácsokat, hogyan tud a leghatékonyabban jótékonykodni. Mivel már rengetegen követik őt és a történetét, így a közös segítségnyújtással komoly változást lehet hozni rengeteg rossz körülmények között élő afrikai gyermek életébe.

Bódás Bianka nem adja fel, hiszen ez csak a kezdet volt, és igen komoly tervekkel, illetve nagy reményekkel tekint a jövőre. Bízik abban, hogy sok emberhez eljut majd a történet, és egyre többen gondolják majd úgy, hogy segíteni szeretnének a rászorulókon.