promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Mindkét kezét és arcát is letépte a gyermekként nevelt csimpánz, egyre nagyobb a botrány a háziállatként tartott majmok ügyében

Mindkét kezét és arcát is letépte a gyermekként nevelt csimpánz, egyre nagyobb a botrány a háziállatként tartott majmok ügyében

Borítókép:  Profimédia/Illusztráció
Külföldi hírek
Kategória fejléc

Az HBO filmet forgatott a brutális iparágról, ami már számtalan áldozatot szedett.

Hatalmas felháborodás övezte az HBO egyik legújabb sikersorozatát, mely egy egészen felfoghatatlan és a felszínen messzemenően túlmutató jelenségről rántja le a leplet. A Csimpánzok Hollywoodban olyan emberek életét mutatja be, akik gyermekük helyett, vagy épp mellett, családtagként nevelnek olyan 90 kilós majmot/majmokat, melynek fizikai ereje 4-5 felnőtt férfiéval egyezik meg.

Eric Goode rendezése egyszerre gyomorforgató, tragikus és megdöbbentő: az emberi ostobaság iskolapéldája.

Nem az állatvédelem szemszögéből fogom megközelíteni a témát, hanem abból a nézőpontból, miszerint egy vadállat legyen bármilyen cuki tütübe és kalapocskába bújtatva, attól még vadállat marad. Ahogyan a mondás is tartja: A majmot kihozhatod a dzsungelből, de a dzsungelt nem hozhatod ki a majomból. És mennyire igaz ez. Olyan életre kényszerítenek emlősöket, amit gyakran még mi emberek sem bírunk, így a tragédia minden másodpercben borítékolva van.

A Csimpánzok Hollywoodban megmutatja, hogy az emberek nem tanultak a múltból, pedig korábban nem egyszer történt már olyan támadás, amely az egész világot elborzasztotta.

Charla Nash neve örökre összefonódott egy megrázó és szinte felfoghatatlan tragédiával, amely nemcsak őt, hanem az egész világot sokkolta. A történet nem csupán egy állati támadásról szól, hanem az emberi kitartás és erő szimbólumává vált. Ebben az írásban bemutatjuk Charla Nash életét, a szörnyű balesetet, valamint a következményeket, amelyekkel élete hátralevő részében kénytelen szembenézni.

Charla Nash egyszerű, csendes életet élt Connecticutban, az Egyesült Államokban. Barátságos, segítőkész ember volt, és szoros kapcsolatot ápolt barátaival. Az egyik kedves ismerőse, Sandra Herold, hosszú évek óta közel állt hozzá és ez a kapcsolat tragikus módon befolyásolta Nash életét. Herold egy különleges állatot, egy csimpánzt tartott otthonában, akit Travisnek hívtak. Travis híres vált helyi szinten: részt vett reklámokban és közösségi eseményeken is. Travis kezdetben szelíd és barátságos volt, azonban viselkedése a későbbiekben drámaian megváltozott.

A tragikus baleset Charla Nash egész életét tönkretette.

A február 16-án, Charla Nash életét egy szörnyű baleset örökre megváltoztatta. Azon a napon Sandra Herold otthonában volt, amikor Travis, a csimpánz váratlanul és kegyetlenül rátámadt. A támadás oka a mai napig vitatott, de az incidens mögött több lehetséges ok húzódhatott meg:

Travis korábban Lyme-kórban szenvedett, amely a viselkedésében változásokat okozhat.
A csimpánz antidepresszáns gyógyszereket kapott, amelyek hatása kiszámíthatatlanná vált a viselkedése.
Travis már korábban is mutatott agresszív jeleket, például megpróbálta megszerezni Herold autóját, amelyben családtagként többször utazott.

Nash, amikor megérkezett Herold otthonába, nagy nem sejtette, hogy milyen veszély leselkedik rá. Travis a 90 kilogrammos testsúlyával és rendkívüli erejével halálos fenyegetést jelentett. A csimpánz Nash arcát és kezeit támadta meg, súlyos sérüléseket okozva. Sandra Herold kétségbeesetten próbálta meg megállítani az állatot – próbálta meg egy konyhakéssel megsebezni Travist, végső elkeseredésében pedig a segélyhívót is felhívta.

Az eset borzasztó természete miatt a segélyhívás rögzített felvétele elterjedt. Herold pánikba esve kiáltott segítségért, és próbálta leírni, hogy barátnőjét egy irányíthatatlan állat támadja meg.

A rendőrök gyorsan a helyszínre érkeztek, de még ők sem voltak felkészülve arra, amit találtak. Travis, miután megsebesítette Nash-t, a rendőrökre is rátámadt, végül egyikük kénytelen volt lelőni az állatot. Az agresszió mértéke és brutalitása miatt Nash életveszélyes állapotban került kórházba. A kórházban több órán át tartó műtéteket végeztek el rajta, de a sérülései rendkívül súlyosak voltak. Arca teljesen szétroncsolódott, elvesztette látását, valamint kezét is amputálni kellett. Az orvosok célja az volt, hogy megmentsék Nash életét, de azzal mindenki tisztában volt, hogy a teljes felépülés lehetetlen. A műtétet végző orvosoknak pszichológusok segítségét kellett kérniük a látottak feldolgozásához.

Charla Nash élete kisiklott, de mindent megtett a felépülésért.

Több év kórházi kezelés és rehabilitációt követően sikerült stabilizálni az állapotát, de maradandó sérüléseket szenvedett. Arca a támadás következtében felismerhetetlenné vált, és a baleset után évekkel később arcátültetésen esett át. Az 2011-es műtét az orvostudomány egyik legnagyobb kihívásaként emlegeti az esetet és bár részben sikeres volt, Nash teljesen soha nem nyerte vissza korábbi kinézetét.

A balesetet követően Charla Nash élete a gyógyulásról, az elfogadásról és a küzdelemről szólt. Bár fizikailag és lelkileg is szinte elképzelhetetlen szenvedéseken ment keresztül, továbbra is kitartott. Az arcátültetés után Nash továbbra is vak maradt, és a társadalomba való visszatérése rendkívül nehéz volt, de nem adta fel.

A tragédia nemcsak Nash és családja számára volt megrázó, hanem jogi és társadalmi vitákat is váltott. Az eset után sokan vitatták a veszélyes állatok tartásának szabályozását, és felvetődött a kérdés, hogy vajon valóban rendszeresen ellenőrizték-e Travis viselkedését és állapotát.

Sandra Herold ellen nem emeltek vádat, de Nash polgári pert indított a család ellen, melyben végül megegyezés született. Herold több millió dolláros kártérítést fizetett.

Az Egyesült Államokban számos állam ekkor kezdte felülvizsgálni és szigorítani az egzotikus állatok tartására vonatkozó szabályozásokat. Carla Nash azóta is küzd sérülései következményeivel. Bár az orvosi beavatkozások részben javítottak életminőségén, teljes gyógyulásra nem számíthat. Az arcátültetés után számos komplikációval kellett szembenézni, és a rehabilitáció hosszú, fájdalmas folyamat volt. Nash soha nem kapta vissza látását, és a mindennapi tevékenységek is hatalmas kihívást jelentenek számára.