Örökre hálás lehet a világ ennek a magyar filmnek, enélkül soha nem készülhetett volna a legnagyobb amerikai időutazós klasszikus

Az első időutazós film 1942-ben készült, és történetesen magyar volt. Ez a Szíriusz, ami Herczeg Zoltán 1894-ben megjelent regénye alapján készült, és nagyon sokat köszönhet neki a világ, ugyanis ha ez a film nincs, akkor minden idők legismertebb időutazós filmje sem így készült volna el.

Tudniillik a Vissza a jövőbe egyes motívumait előlegezte meg az 1942-es magyar film. Ugyan Hamza D. Ákos produkciójában nincsen repülő DeLorean, de mókás minipropellerrel működő helikopter igen, viszont habókos tudós mindkettőben szerepel, a múltba visszamenő fiatal főhős pedig, ha nem is a saját édesanyjába, de a professzor egyik felmenőjébe szeret bele.

Világviszonylatban valóban elsők között alkalmazta a Szíriusz az időutazás ötletét, sütötte el az erre épülő sci-fik visszatérő poénjait (a jelenben hétköznapi árucikk, például a gyufa vagy a cigaretta a múltban szenzációt vált ki), illetve dolgozta ki a műfajra jellemző szabályrendszert - mint például, hogy a főhősnek nem szabad megváltoztatnia a múltat.

A magyar filmben a kalandvágyó gróf, Tibor Ákos egy átmulatott éjszaka után jelentkezik Sergius professzor hirdetésére, aki azt állítja, feltalált egy időutazásra alkalmas gépet. A professzor és a gróf visszarepül Mária Terézia idejébe, ahol Tibor beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába.

A Szíriusz óriási siker lett a maga idejében, a Velencei Filmfesztiválon is állítólag csak azért nem kapta meg a fődíjat, mert a németek komoly antikampányba fogták. Sokan egyébként nem is tartják igazi időutazós filmnek - a gróf fura hazatérése miatt.

Az évtizedek alatt el is felejtették ezt a filmet, aztán nemrég digitálisan felújították, és újra elérhetővé tették az interneten. Most ismét ingyenesen nézhetjük meg az NFI Filmarchívum Youtube-csatornáján január 1-ig.