Rossz alvónak tartod magadat? Valószínűleg nincs igazad!

Az átlagos alváshossz egy európai felnőtt esetében 7–7,5 óra, ebben egyénenként vannak kisebb-nagyobb eltérések. Ha valaki már legalább egy hónapja keveset és rosszul alszik, annak mindenképpen orvoshoz kell fordulnia.

Szakemberek szerint mindenkinek magának kell kikísérleteznie, hogy milyen körülmények mellett tud a legjobban aludni. Hűvös, teljesen elsötétített szobában? Vagy inkább melegebb helyiségben, nem állig betakarózva, kissé felhúzott redőnyök mellett? Ezt mindenki maga tudja leginkább megítélni.

A jó alvás nem jelent teljesen mozdulatlanságot, és nem is egyformán mély fázisokból áll. 90–120 perces alvásciklusokból épül fel, és ezek négyszer-ötször ismétlődnek egy éjszaka folyamán. A szemmozgás nélküli (NREM) és gyors szemmozgásos (REM) fázisok szigorú sorrendben követik egymást.

Az egészséges alvás tehát ciklikusan épül fel, és közben folyamatosan „költözködünk” egyik fázisból a másikba. Egyáltalán nem gond tehát, ha „mozgalmasnak” gondoljuk az éjszakánkat, különösen akkor, ha pihentető alváson vagyunk túl. Az emberek egy része emlékszik a (részleges) ébredésekre, mások nem.

Az alvást egy könnyebb fázissal indítjuk, ne „agyaljunk” tehát bosszúsan azon, hogy miért nem tudunk már elaludni. Nyugalom, szinte észrevétlenül fogunk mélyebb fázisba kerülni, aztán ismét némileg éberebbé válunk: elérkezik a REM szakasz, és közben élénk, színes álmokat is átélhetünk. A mélyebb alvásra az éjszaka első felében kerül sor.

Idősebb korban rövidebb az alvásidő, de ez nem gond, hiszen már az este elején „letudjuk” az értékesebb részt, vagyis a mélyebb alvási szakaszt. Az sem baj, ha nem emlékszünk az álmainkra, inkább akkor kezdjünk el aggódni és szakemberhez fordulni, ha már reggelente rendszeresen fáradtnak érezzük magunkat.

Ez történik velünk alvás közben: