A Hold túlsó felén talált valamit Kína, óriási struktúrák nyomaira bukkantak

Magmatikus struktúrák felfedezése a Hold túlsó oldalán: mit tanulhatunk a Hold keletkezéséről?

2024 júniusában a kínai Chang'e-6 holdszonda történelmi tettet hajtott végre, amikor sikeresen landolt a Hold túlsó oldalán, a déli pólus közelében, és visszahozta az első mintákat erről a titokzatos területről. Az összesen 1935,3 grammnyi holdi talajt és kőzetet június 25-én juttatta vissza a Földre. Ez az esemény hatalmas tudományos áttörést jelent, hiszen korábban még soha nem vizsgáltak mintákat a Hold túlsó oldaláról, amely jelentős geológiai különbségeket mutat a Föld felé néző oldalhoz képest.

Miért különleges a Hold túlsó oldala?

A Hold, mint tudjuk, mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé, mivel az árapály-záródás következtében forgása és keringése szinkronizálódott. Ezt az oldalt számos űrmisszió vizsgálta már, ám a Hold túlsó oldalát sokáig rejtély övezte. Bár ezt az oldalt gyakran „sötét oldalnak” nevezik, ez inkább metaforikus: valójában ugyanannyi napfényt kap, mint a Föld felé néző oldal, de geológiai szempontból jelentős különbségeket mutat.

A Hold túlsó oldalán kevesebb bazaltos lávatenger (mare) található, és sokkal vastagabb a kérge. Az itt található kráterek is más jellegűek: mélyebbek és bonyolultabb szerkezetűek, mint a Föld felé néző oldal „laposabb” területei. Az ilyen különbségek régen foglalkoztatják a kutatókat, akik próbálják megérteni, miért alakult így a Hold geológiája.

Az első minták és a magmatizmus nyomai

A Chang'e-6 misszió által visszahozott minták vizsgálata során a kutatók jelentős felfedezést tettek: a dél-pólus-Aitken-medencében (SPA) olyan magmatikus tevékenység nyomait találták, amelyek arra utalnak, hogy a Hold kérge ezen a területen vastagabb és más típusú vulkanikus folyamatok zajlottak le, mint a közelebbi oldalon. A bazaltos kőzetek és a holdfelszínről származó anyagok azt mutatják, hogy a Hold túlsó oldala kevésbé gazdag egyes elemekben, mint például a kálium, a ritkaföldfémek és a foszfor, amelyek a közelebbi oldalon sokkal elterjedtebbek​.

A minták elemzése alapján a tudósok arra jutottak, hogy az itt található kőzetek porózusabbak, lazább szerkezetűek, és olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek valószínűleg meteorit becsapódások eredményeként kerültek ide. Ezek az információk segíthetnek jobban megérteni a Hold formálódását, és választ adhatnak arra, miért különbözik ennyire a Hold két oldala​.

Miért fontosak ezek a felfedezések?

A Hold túlsó oldaláról származó minták elemzése nemcsak a Hold vulkáni aktivitásának megértéséhez járulhat hozzá, hanem az egész Naprendszer formálódásának történetéhez is. A vastagabb kéreg magyarázhatja, miért találunk kevesebb lávát ezen a területen, és miért dominálnak itt a magmatikus intrúziók, ahol a magma a felszín alatt rekedt és ott szilárdult meg.

A Hold történetének megismerése kulcsfontosságú nemcsak a Hold jövőbeli kutatásai, hanem a Naprendszer keletkezésének megértése szempontjából is. A Chang'e-6 misszió által visszahozott minták elemzése folytatódik, és remélhetőleg további titkokat fed majd fel a Hold fejlődéséről és a két oldal közötti különbségek okairól​.

A jövő kutatási lehetőségei

A tudományos közösség nagy érdeklődéssel várja a Chang'e-6 misszió mintáinak további elemzését. A mostani felfedezések új elméleteket szülhetnek a Hold fejlődésével kapcsolatban, és további missziók is tervezés alatt állnak, hogy még mélyebb ismereteket szerezzenek mind a túlsó, mind a közelebbi oldalról.

A Chang'e-6 mintái mellett a jövőben a NASA Artemis programja is újabb adatokat hozhat a Hold kutatásába, különösen a déli pólus vidékéről, ahol a jég és más volatilis anyagok jelenléte lehetővé teheti az emberi tartózkodás hosszabb távú megvalósítását.

forrás: ScienceDaily