Ősi, kiszáradt Nílus-ágat fedeztek fel a kutatók Egyiptomban, meglehet a magyarázat a piramisok építésére

Egyiptom több mint 30 piramisa egy jelentéktelennek tűnő, kietlen, kopár sivatagi sávon található, távol a mai Nílus partjaitól. A témát kutató tudósok egy csoportja most úgy véli, megtalálta ennek az elhelyezkedésnek az okát: egy mára eltűnt Nílus-ág lehet a kulcs ahhoz, hogy miért éppen itt épültek a piramisok, és hogyan sikerült a monumentális építkezésekhez szükséges anyagokat ideszállítani.

Az eltűnt folyó nyomában

A kutatók szerint az ősi Nílus ezen kihalt ága, az  úgynevezett „Ahramat-ág” lehetett az, amely a piramisok előfordulását magyarázza a térségben. A North Carolina-i Wilmington Egyetem csapata hosszas és alapos munka után műholdas felvételek, üledékminták és geofizikai vizsgálatok alapján azonosított egy valaha itt futó vízfolyást. A kutatásuk szerint az Ahramat-ág a harmadik dinasztiától a 13. dinasztiáig tartó időszakban, az Ó- és Középbirodalom idején, fontos szerepet játszhatott a monumentális építkezésekben.

A vízfolyás nem csupán az anyagszállítás megkönnyítésére szolgált, hanem akár kikötőként is funkcionálhatott, hiszen sok piramishoz vezető feljáró közvetlenül a folyóhoz kapcsolódott. A kutatók javaslata szerint az Ahramat-ág név, amely arabul „piramisokat” jelent, méltó tisztelgés az ősi folyó és annak szerepe előtt.

A piramisok és a Nílus kapcsolata

Az Ahramat-ág körülbelül 64 kilométer hosszan húzódott, szélessége elérhette az egészen elképesztő 600 métert is. A kutatás szerint mintegy 6000 évvel ezelőtt a térség ma ismert kietlen táját buja mocsarak és árterek uralták. Az Óbirodalom idején (kb. i. e. 2686-tól) az itt élők a természetes gátak és szigetek közelében telepedtek le.

Ahogy az éghajlat megváltozott és a Nílus-ág lassan kiszáradt, a sivatagi homok szép lassan elnyelte a folyót. Az Ahramat-ág medrének utolsó nyoma talán a Dahshur-tó lehet, amely a kutatók szerint a valaha volt folyóág utolsó máig élő emléke.

Egy elveszett világ nyomai

A kutatás fényt derített arra is, hogy az évezredek során nemcsak a folyók, de az ősi városok és falvak is eltűntek, ahogy a terület elsivatagosodott.

„Ahogy a folyók eltűntek, az ősi egyiptomi települések területei is feltöltődtek üledékkel, és ma már fogalmunk sincs, hol találhatók”

– mondta Dr. Eman Ghoneim, a tanulmány vezetője.

A kutatás rávilágít, hogy Egyiptom ma ismert tájai egykor teljesen más képet mutattak a távoli múltban. A kutatók reményi szerint ez az új felfedezés nemcsak a piramisok építésének titkait segít megérteni, hanem azt is, hogyan formálta az éghajlat és a természet az ősi civilizációk életét.

A piramisok titkairól számtalan kiváló videó található az interneten:

forrás: ArkeoNews