Magyarországról olyat mondott a francia történész, hogy egész Európát felbolygatta vele

Történelmi személyek egész hada írt, beszélt, nyilatkozott korábban Magyarországról és a magyar népről. Ott volt például az Isteni színjáték szerzője, Dante vagy a dalai láma, akik elismerően nyilatkoztak korábban kis hazánkról, de kevesen tudják, hogy például A nyomorultak és A párizsi Notre-Dame írója, Victor Hugo is páratlan dolgot mondott rólunk 150 éve, és nagyjából vele egy időben az egyik leghíresebb francia történész is olyan kijelentést tett a magyarokról, ami eléggé felbolygatta Európát.

Jules Michelet azon a véleményen volt, hogy a magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Majd feltette Európa vezetőinek azt a kérdést, hogy "mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette?". A történész azt is bátran kimondta, hogy a francia történetírás igazán leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben.

„E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása”

- tette hozzá Jules Michelet, akinek szavai egyértelműen kibillentették az európai vezetőket a nyugalmi állapotukból.

Ám nem csak ő egyedül volt azon a véleményen, hogy Magyarországnak sokkal tartozik Európa, és hogy a mi nemzetünk igazán hősies. Édouard Sayous francia történész egykori véleménye szerint szerint "a nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához".

És akkor jöjjön Victor Hugo, aki 150 éve a hősök nemzetének nevezte Magyarországot. Hangsúlyozta, hogy Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában, Magyarország pedig a hősiesség megtestesülése.

Még több történelmi személy véleménye Magyarországról

„A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni” - Saint René Taillandier, francia író.

„Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája” - R. Backwill angol politikai író 1841-ben.

„Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik” - Bismarck német kancellár.

„Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért” - Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke.

„Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termető, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,… anthropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak…” - Paul Topinard antropológus.

„Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa” - Vautier francia politikus.

„Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók” - Zrínyi Miklós.

„Európa színpadán mi is játszottunk, s nem volt a miénk a legkisebb szerep” - Petőfi Sándor.

A cikk Kerkayné Maczky Emese összegyűjtött adatai alapján készült.