Összedőlt az óriási egyiptomi piramis, megrázó látványban van részük a tudósoknak és a turistáknak is

A piramisok földje számtalan titkot rejt még

Ősi titkot rejt az egyiptomi homok, amely már évszázadok óta izgatja a tudósok, szakértők, régészek és a turisták fantáziáját is. Miközben mindenki a gízai piramisok látványától van letaglózva, szinte napokig tart, mire feldolgozzák, hogy az emberi történelem gigantikus, megismételhetetlen és rendkívüli emlékművei előtt állnak, nem is gondolnak bele, hogy Egyiptom földje még elképesztően sok titkot rejt, vannak olyan piramisok, amelyek még sokkal többet is tudnak mesélni a nagyon régen, több ezer éve történt dolgokról.

Amelyek nem olyan tökéletesek, ám pont ebben rejlik a pompájuk.

Ilyen a híres Fekete Piramis Egyiptomban, amely egyáltalán nem hasonlít a többi piramisra a sivatagban, mivel összeomlott, megcsonkult, teljesen absztrakt látványt nyújt az Egyiptomba látogatók számára.

De vajon mi történhetett? Tényleg egy ókori atombomba a tettes, egy gigantikus ősi háború nyomait viseli az építmény?

Nagy valószínűséggel nem, ám az épület így is nagyon sok titokról rántja le a leplet azzal, hogy tökéletlen, hogy összeomlott az építők hibájából kifolyólag. III. Amenemhat fáraó építtette még a Középbirodalom idején, ám nem maradt a tökéletes hatalom szimbóluma, hiszen nem állta ki az idők próbáját sok tekintetben, mégis ebben rejlik a rendkívülisége, betekintést nyújt a piramisok építésébe is.

Összeomlott még nagyon régen.

Így elsősorban arra példa, hogy milyen nehézségekkel küzdöttek az ókori építők, amikor ezeket a gigantikus piramisokat építették. A történelem és az idők törékenységéről mesél egyszerre a maga tökéletlenségében. A fáraó uralkodását egy nagyon nagy gazdasági fellendülés jellemezte, birodalma fénykorát élte az uralkodása alatt.

A jólét pedig ambiciózus vállalkozások sorát tette lehetővé a fáraó számára.

Az építése azonban eltért a többi piramis építésétől, az anyagai más, mint a többi piramisé, hiszen elsősorban vályogtéglából épült, nem mészkőből, Gyorsabban akarták befejezni, a falainak dőlésszöge is teljesen más volt, mint a korábban épült piramisoké. Utólag pedig kiderült, hogy ez a meredekség is hozzájárult ahhoz, hogy végül összeomlott.

A vályog és a meredekebb kialakítás kedvezett az eróziónak, a szerkezet is sokkal instabilabb volt. A piramis összeomlása így egy nagyon hosszú folyamat lehetett, évszázadok, évezredek alatt alakult ki a mai kinézete.

A romos állapot megnehezíti a piramis belsejének feltárását is, pedig a belsejében bonyolult folyosók sokasága rejtőzhet.

A Fekete Piramis romos formája vonzza az embereket a mai napig: