![2perc tudomány: hogyan mossák az agyunkat pszichológiai trükkökkel?](https://images.promotions.hu/article/98871/1654725374_profimedia-0696091217.jpg?crop=false&width=386)
2perc tudomány: hogyan mossák az agyunkat pszichológiai trükkökkel?
Olvass tovább...
A mobiltelefon és a GPS előnyei mellett érdemes néha megemlíteni azt is, hogy milyen hátrányai vannak, ami akár az agyban is kimutatható.
A mai digitális bennszülött gyerekek lesznek az első generáció, akik nem tudják, mit jelent eltévedni. Bárhová mennek, a kezükben lévő eszközt nézik, az mondja meg nekik, hol kell balra vagy jobbra fordulni. Ennek egyenes következménye, hogy nem alakul ki a tájékozódási képesség, ami eddig elengedhetetlen része volt az emberi túlélésnek.
A tájékozódási képesség nem velünk született adottáság. Az agyunkban található hippokampusz az, amelyik felelős ezért a képességünkért. Nemrég a londoni taxisokat vizsgálták, akik az elmúlt években, mielőtt GPS-képes készülékek elterjedtek, a fejükben tárolták szinte az egész város térképét. Bárhová képesek voltak eljutni, méghozzá a legrövidebb úton, mert a fejükben volt minden, ami szükséges volt ehhez. Amióta azonban GPS készülékeket használnak, kiderült, hogy a hippokampuszuk kisebb lett, mint volt.
Olvass tovább...
A hippokampusz fejlődése már gyermekkorban is megakadhat. A városi környezetben élő gyerekek csak ritkán látják a napfelkeltét és a napnyugtát, és nem is nagyon tudnak különbséget tenni kelet és nyugat között. Ha megkérdezzük őket, akár egy kamasz gyermeket is, hogy szerinte merre van észak, erősen törni fogja a fejét. Ugyanígy nehézségekbe ütközik számára, hogy útbaigazítást adjon az utcán, mert ők maguk sem tudnak tájékozódni. Ehelyett inkább előkapják a telefonjukat.
Egyrészt ma már nem tájékozódunk saját kútfőből, a másrészt nem is teszünk meg gyalog akkora távolságokat az otthonunktól, mint néhány generációval ezelőtt a rokonaink. Gyakorlatilag úgy éljük az életünket, mintha egy börtönben lennénk, a gyerekek háromnegyede kevesebb időt tölt a szabadban, mint az elítéltek. Kutatások szerint ez hatással van a mentális és a fizikai egészségükre is, de a környezetvédelem iránti közömbösségünk is ennek tudható be.
Bárhová is megy egy gyerek, valószínűleg egy kék kis pontot követ a telefonja képernyőjén, és nem nézi a körülötte lévő épületeket, az utcákat, a kereszteződéseket, a felszíni formákat, ami egyszerre felszabadulás és könnyebbség, más szempontból pedig egy hatalmas csapda. Arról nem is beszélve, hogy miközben a telefonunkon a térképet böngésszük, nemcsak a tájékozódási képességünket veszítjük el, hanem a világ egy másik részén adatbázisokba kerül be, hogy merre járunk, mikor és mit csinálunk.
Olvass tovább...
Forrás: Guardian