Amerikában mást nyelvet beszéltek volna, mint az angol? Mindenről a jégkorszak tehet

Észak-Amerikában a nyelvek sokszínűségét nem csak a mai európai nyelvek, mint az angol, spanyol, francia vagy holland határozzák meg, hanem sokkal régebbi, a jégkorszak idején beszélt nyelvek is. A kontinens mintegy felén beszélt nyelvek az utolsó jégkorszak előtt alakultak ki, és két ősi szibériai nyelvből erednek, amelyeket 24 000, illetve 14 000 évvel ezelőtt hoztak be a területre.

A kutatók a nyelvészet eszközeit használva feltárták, hogy az észak-amerikai nyelvek 200 különálló nyelvcsaládra bonthatók, amelyek a kontinens minden táján elterjedtek. Az első nyelvet a jegesedés okozta tengerszintcsökkenés hozta el Szibériából Alaszkába. Ez a nyelv fokozatosan terjedt és fejlődött az évezredek során.

Kutatók szerint 60 különböző észak-amerikai nyelvet vizsgált meg, hogy feltárja a nyelvi rokonságot. A vizsgálat során 16 nyelvészeti sajátosságot elemezett, mint amilyenek a nemek szerinti főnevek, a számok besorolása, a névmások alakja. Ezek alapján két ősi szibériai nyelvi csoportot azonosított.

Az első csoport 24 000 és 15 000 évvel ezelőtt érkezett Észak-Amerika nyugati partjaira. A jégkorszak miatt a Columbia folyótól északra nem tudtak letelepedni, ezért Kaliforniában és Oregonban keveredtek. Ez a nyelvi csoport jellemzi az n-m névmások használata, és megelőzte a második szibériai nyelvi hullám megjelenését.

A második szibériai csoport 14 000 évvel ezelőtt érkezett, miután egy jégmentes folyosó megnyílt a kontinens belsejében. Ők hozták létre a híres Clovis-kultúra nyelvét, amely Észak-Amerika egyes részein elterjedt i.e. 10 000 előtt.

Körülbelül 12 000 évvel ezelőtt a második szibériai nyelvi csoport negyedik hulláma is bevándorolt, ami egy új nyelvcsalád kialakulásához vezetett a Csendes-óceán térségében. Ez a nyelv lett a térség korai telepeseinek lingua franca-ja.

A tudósok szerint az észak-amerikai nyelvek sokszínűségét két rejtélyes, ősi szibériai nyelvből eredő nyelvi csoportok határozzák meg. A jégkorszak okozta tengerszintcsökkenés és a jégmentes folyosók nyílása tette lehetővé a nyelvek bejutását és elterjedését a kontinensen. Meglepő módon az ősi nyelvek szerkezeti sajátosságai még ma is megfigyelhetők a modern észak-amerikai nyelvekben, jelezve a jégkorszak hatását a nyelvi változatosságra.

Forrás: Iflscience