Pokolian fura magyar mondatot rejtett egy 700 éves olasz mestermű? A szakértő el is magyarázta a jelentését

Van egy nagyon izgalmas világirodalmi remekmű, amely ugyan sok helyen nem kötelező olvasmány az iskolában, mégis nagyon sok tananyagban bőven elemzik. A mű címe az Isteni színjáték, azaz Divina commedia, a mű amúgy a 14. század elején keletkezett, és Dante Alighieri alkotása. A szerzőt sokan a Földön élt egyik legnagyobb költőnek tartják, művét pedig a valaha írt legjobb alkotásnak, a valaha írt legjobb irodalmi remekműnek. Az író amúgy Firenzében született még a 13. század végén.

A magyar fordítás Babits Mihály zsenijét dicséri, maga a magyar költő és író is úgy beszél róla, mint a világirodalom legnagyobb költeménye.

Dante a művet már nem latinul írta, hanem anyanyelvén, olaszul, így pedig sokkal több emberhez eljuthatott a legendás alkotás. Dante ezt 1307-től egészen 1321-ig dolgozott, tehát élete végéig. Az isteni szó eredetileg nem része a címnek, azt majd később Boccaccio illeszti csak hozzá. Dante a műben a Pokolban, a Purgatóriumban ás a Mennyországban a múlt nagyságaival találkozik, és velük társalog. Dante a műben rengeteg véleményt megszólaltat, és a a mű eközben rengeteg erkölcsi és politikai vonatkozással is szól az olvasóihoz.

Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész több tanulmányában foglalkozott azzal, hogy milyen hatással volt Dante másokra, és magyar vonatkozásokat is kimutatott a műben. Évekkel ezelőtt egy tanulmányában arról írt, hogy Nimród ősmagyarként van jelen az Isteni színjátékban. Nimród szavai pedig úgy hangoznak, a műben:

"Raphél mai amécche zabi almi"

Szörényi szerint Nimród azt akarhatja mondani:

"Tömlöc ez, amely tüstént kényszerít, hogy itt maradjatok!"

Nimród ezen sorok szerint tehát rabtársnak gondolja Dantét, és az anyanyelvén, vagyis a magyar nyelven szólítja meg az írót. A kutató arról is beszélt, hogy a Magyar Kurírnak adott interjújában, hogy a Képes Krónika szerzője a 14. században Nimródot tekintette a magyarok ősatyjának, és erről Dante is tudhatott, hiszen Bolognában például találkozhatott az egyetemen magyarokkal ebben az időben. De lehetősége volt erre Ravenna mellett is a magyar zarándokházban.

Az Irodalmi Jelen című oldalon olvasható Szörényi László cikke a témában.