Részint őseink miatt kezdődött el az a hullám, amelynek nyomait ma is láthatjuk Európában.
Már általános és középiskolában is rengeteg tanulunk arról az időszakról, amikor honfoglaló őseink ugyan már elérték a Kárpát-medencét, és le is telepedtek, ám még nyugat és kelet felé is nagyon hosszan elkalandoztak, ezt a történelmi időszakot úgy is hívják, hogy a kalandozások időszaka. Nagyon kevesen tudják, hogy ezeke a kalandozások bizony elképesztő távolságokat öleltek fel, a kalandozó magyarok több mint 50 kilométert is megtehettek lovaik hátán naponta. Ez pedig a korszakban nagyon nagy teljesítménynek számít.
Ez az időszak körülbelül 70 évig tartott a magyar történelemben.
A kalandozásoknak amúgy több céljuk is volt, sokszor azonban egészen prózai indokok feszültek a háttérben, így például az, hogy egyes fejedelmek vagy nagyurak, esetleg királyok felbérelték őseinket, hogy segítsenek nekik a kisebb vagy nagyobb háborúik közepette. A magyarok pedig beavatkoztak ezekbe a viszályokba, harcmodoruk pedig nagyban segítette őket a csatákban, hiszen elsősorban az íjaikra számítottak, a közelharcot pedig kerülték. Rettegésben tartották Európa nyugati felét szárazfödlön, a vizen pedig ebben az időszakban a vikingek nyomultak be a kontinens belsejébe, így Európa sok területe ki volt szolgáltatva a gyorsan mozgó csapatoknak.
Nagyon sok krónika megemlékezik az ősök tetteiről, akik hihetetlen módon még a mai Spanyolország területére is eljutottak amúgy a kalandozások közepette. Ám korlátozottak voltak a lehetőségeik, mivel a gyorsan mozgó hadtestek hátrányt jelentettek akkor, ha megerősített városhoz, vagy éppen városfallal körülvett településhez értek, mivel nem voltak ostromgépeik.
Ilyen volt például a 955-ös híres augsburgi vereség is, amikor eleink egy 10 méteres fallal találták szembe magukat.
Végül erre rájöttek a kontinens uralkodói és a városok is, ezért a magyarok portyái óriási lendületet adtak a városfalak, a félelmetes és gigantikus kőfalak építésének szerte a kontinenesen. Sőt, a kisebb, nem védett települések lakosságait később az uralkodók be is telepítették a városfalak mögé, épp ezért a városok létrejöttéhez vagy éppen a lakosságszámuk ugrásszerű megnövekedéséhez is hozzájárultak a kalandozó magyarok betörései.