Egy szédületes magyar szó, amely meghódította a világot, az USA-tól kezdve Japánig százmilliók értik
Olvass tovább...
Minden nap használod ezeket a szavakat, de néztél már utána, hogy mi a különlegességük?
Valószínűleg nincs még egy olyan nyelv a világon, amely két színnevet is használ ugyanarra a színtartományra. A pirosat és a vöröset, merthogy ugyan vannak használatban más szavaink is a közbeszédben erre a színre, mint például a rőt vagy éppen a bordó, de ezek nem alapszínnevek. A piros és a vörös azonban szinonímák, és ebben a magyar nyelv egyik különlegességét érhetjük tetten. A piros és a vörös ugyanis nem külön színárnyalatok, hanem egy és ugyanazon színárnyalatra használjuk ezeket a kifejezéseket.
Nagyon sok cikk foglalkozik ezzel a jelenséggel szerte a neten, több cikkben pedig olyan szakértőket is idéznek, akik tudományos alapon foglalkoztak a piros-vörös jellegzetességgel a magyar nyelvben. A Yourstyleguide nevű oldal például Tóth-Czifra Erzsébet, az ELTE Kulturális Nyelvészet Doktori Programja munkatársának előadását idézi, amelyet a Mikor piros és mikor vörös? címmel mutattak be. Mint írják, a piros szín Tóth-Czifra Erzsébet és kutatótársa, Dr. Benczes Réka vizsgálatai szerint több fogalommal kerül kapcsolatba. A piros szín általában pozitív jelentétartalmakkal kerül társításra, míg a vörös inkább negatívabb környezetben jön elő.
Ráadásul a vörös egy rakat alkalommal absztrakt környezetben kerül elő, mint például vörös hadsereg vagy vörös hatalom.
Olvass tovább...
A magyar nyelv érdekességivel foglalkozó blogok közül a legjobb, a Nyest si foglalkozott már több cikkében a vörös és a piros szín értelmezésének kérdésével, ők azt írták, hogy a két szó használata régen valószínűleg eltérő lehetett. De érdekesség, hogy valószínűleg mindkét szó a 15. században már használatban lehetett. A vörös eredetije a veres volt, és helységnevekben már nagyon korán meg is jelent.
A pirsonak pedig a tűzön megpirult lehetett az első értelmezése.
Így tehát korábban különbség lehetett a kettő között, mígy az egyik a megpirultra utal, a másik arra, hogy vérszínű, azaz veres. Valószínűleg ebből is jön az a különlegessége, hogy melyiket éppen milyen környezetben, mely szavakhoz kapcsolva használjuk.