Nem spóroltak semmin, mégis katasztrófa lett a Jurassic World: Világuralom – kritika

Van, de minek?

- ez volt az első kérdésünk, mikor véget ért a Jurassic World: Világuralom.

2015-ben az első Jurassic World filmet ugyanolyan várakozás övezte, mint a Star Wars: Az ébredőt Erőt, és természetesen óriási kaszált vele az Universal Pictures. 3 évvel később a Bukott birodalom már igyekezett valami újdonsággal szolgálni a franchise-on belül, emiatt azonban elég megosztó lett a produkció, de az anyagi siker így sem maradt el. Colin Trevorrow a pandémia kellős közepén forgatta le a trilógia befejező részét, a Világuralmat, ami 4 évvel az előző Jurassic World után most végre megérkezett a mozikba. Sajnos azonban nincs okunk az örömködésre, mert bár a Jurassic-éra lezárása valóban látványos és telis-tele van dinoszauruszokkal, mégis az év talán legnagyobb filmes csalódását okozza.

A történet szerint 4 év telt el a Nublar-sziget pusztulása és a licitre bocsátott dinoszauruszok felszabadítása óta. Az InGen fő riválisa, a Biosyn mutánssáskákat szabadít a világra, hogy azok felzabálják a búzát és a gabonát, ezzel egy ökológiai katasztrófát idézzenek elő, és rákényszerítsék az emberiséget arra, hogy a cég által kifejlesztett magot vessék el a földeken, hiszen azokra nem mennek rá ezek a rovarok. Közben Claire és Owen egy kis házikóban rejtegetik John Hammond egykori üzlettársa, Benjamin Lockwood lányának klónját, valamint az azóta párosodás nélkül lekölykezett Kék nevű velociraptort. Egy nap azonban mind a kislányt, mind a bébi raptort elrabolják a Biosyn megbízásából, így Claire és Owen útnak indulnak, hogy kiszabadítsák őket, míg egy másik történetszálon Ellie Sattler felkeresi régi barátját, Alan Grantet, hogy végére járjanak a mutánssáskák rejtélyének, és Ian Malcolm segítségével betörjenek a gonosz céghez.

^{(Fotó: Profimedia)}

Trevorrow semmiképp sem akart egy újabb szokványos Jurassic-filmet csinálni, történetének epikus lezárását igyekezett úgy összehozni, hogy az ismét újdonsággal szolgálhasson, új lehetőségeket nyisson meg a jövőbeni dinoszauruszos produkciók előtt (hiszen tudjuk, hogy a stúdió még nem akarja elengedni ezt a világot, és nem kizárt, hogy a további filmeket Bryce Dallas Howard fogja rendezni - a szerk.), egyben mégis megadni a hamisítatlan Jurassic-élményt a rajongóknak, és összefogni ezt a közel 30 éves szériát. Utóbbit már a Bukott birodalom-ban elkezdte, hiszen egy rövid szerep erejéig visszahozta Ian Malcolm karakterét, aki természetesen a Világuralom-ban már nagyobb szerepet kapott.

Jeff Goldblum viszont önmagában nem lett volna elég húzóerő, ezért Trevorrow rábeszélte az eredeti film másik két kulcsszereplőjét, Laura Dern-t és Sam Neill-t is, hogy még utoljára tegyék tiszteletüket a szériában. Az mindenképpen pozitívum, hogy a rendező nem csupán egy cameo és egy vendégszerep erejéig hozta vissza a régi triót, mindhármuknak komolyabb szerep jutott a történetben, jelenlétükkel viszont egyértelműen látszik a két trilógia közötti orbitális karakterkontraszt. Legyünk őszinték, a Jurassic World egyáltalán nem bővelkedik igazi, szerethető karakterekben, a főszereplők is csupán sekélyes, 'sodródunk az árral és mindig túléljük valahogy'-kategóriás kartonfigurák, akiket egyszerűen nem lehet miért kedvelni.

Chris Pratt továbbra is egy motoron arcoskodó, raptorokkal táncoló manus, Bryce Dallas Howard pedig egy csinos pofika, aki végre nem magassarkúban menekül a dínók elől. Melléjük csatlakozott kiemelt szereplőként egy sokkolóval hadonászó pilótacsaj, és egy Steve Jobs-féle főgenya, aki Istent játszva rászabadítja a világunkra kedvenc csapását a tízből, a sáskákat. A régiek visszatérése talán kemény 2 percig tudja őszintén simogatni a rajongók lelkét, aztán szembesülünk azzal, hogy valójában semmi keresnivalójuk a történetben, kényszeres visszahozataluk csupán egy olcsó fan service-ként szolgál, hogy legyen mivel becsábítani a moziba az eredeti Jurassic Park rajongókat is.

^{(Fotó: Profimedia)}

Sajnos azonban még ők is kevesek ahhoz, hogy elvonják a figyelmünket az összehányt forgatókönyvről. Hogy Colin Trevorrow egy pocsék rendező, azt már jó ideje tudtuk, de ezzel a filmmel bebizonyította, hogy egy értelmes cselekmény megírása is meghaladja a képességeit, ugyanis a Jurassic World: Világuralom egy akkora katyvasz és értelmetlen baromság lett, hogy az ember inkább szembe köpetné magát egy dilophoszaurusszal, minthogy tovább nézze ezt a mozgóképes förmedvényt. Kezdjük azzal, hogy Trevorrow el sem tudta dönteni, mégis milyen filmet akar csinálni a Világuralom-ból. Elindult egy tudományos-misztikus vonalon, majd éles váltással átment egy alvilági gengszter sci-fibe, aztán hirtelen az Indiana Jones az elfeledett borostyánkőbánya című fan-made produkcióban találtuk magunkat, dr. Alan 'vajon örökre a friendzone-ban ragadok-e' Granttel a főszerepben, a végére pedig megkaptuk a kötelező menekülést és sikoltozást egy Jurassic-hősök: Gyülekező! etapban.

Ugyan technikailag toppon van a film, a praktikus és a digitális effektusok tökéletes egyensúlyban vannak, a látványvilágra egyáltalán nincs okunk panaszkodni, és bizony jóval több dinoszaurusszal találkozunk, mint eddig bármikor, mégis az egész történet annyira súlytalan és érdektelen, tele sekélyes és felesleges karakterekkel, valamint röhejes írói-rendezői döntésekkel, hogy az ember egyszerűen képtelen élvezni a látottakat. Persze akik csak dínókra és látványra vágyik, azok teljesen szét fognak folyni a székükben, de akik egy valóban epikus trilógiazárásra, és egy három évtizedes széria grandiózus befejezésére vártak, azok bizony nagyot fognak csalódni.

^{(Fotó: Profimedia)}

A Jurassic World: Világuralom tulajdonképpen semmi olyat nem tud nyújtani, amit ne láttunk volna már korábban másfajta megközelítésben. Gondolok itt például az újraforgatott jelenetekre az eredeti filmből, vagy a csúcsragadozók összecsapásának körülményeire. Igaz, a rengeteg dínó között számos olyan példány van, amit eddig még nem láthattunk az előző filmekben, mint például az örök kedvenc T-Rexnél is nagyobb és veszélyesebb Giganotoszauruszt, és az X-dínók Wolverine-je, a Therizinoszauruszt.

A Jurassic World: Világuralom nemcsak egy hitvány záróakkordja a Jurassic-érának, de az egész franchise legrosszabb darabja, aminek ugyan vannak szerethető és értékelhető pillanatai, de így is az idei év eddigi legnagyobb csalódása. Hogy ezzel a filmmel kell búcsút mondanunk egy közel 30 éves szériának, mélyen el tudja szomorítani az embert, pedig ha belegondolunk, elég szép íve lett volna, hiszen minden egy rovarral kezdődött, most pedig egy rovarral ér véget (akik látták a filmet, azok értik - a szerk.). A feledhető új karakterek mellett a régiek sem tudták megmenteni a produkciót, Jeff Goldblum frappáns egysorosai akár egyfajta öniróniának is tekinthetők, hiszen az ilyesfajta beszólások, mint az "Ígéretet tett egy dínónak?" vagy a személyes kedvencem, a "Jurassic World? Nem rajongok érte" úgy hiszem, tökéletesen tükrözik a Jurassic Park rajongók véleményét az új filmekről. Ha röviden akarnám értékelni ezt a filmet, akkor is Jeff Goldblum-tól idéznék, amit egy gif segítségével meg is teszek: