Le Mans24: a Toyota hozta a kötelezőt

A világ talán legismertebb egy napos autóversenye ezúttal ősszel került megrendezésre, ami kissé másfajta kihívás elé állította a résztvevőket. Normális esetben nyáron készülődnek erre a rajongók, mióta pedig a lebonyolítás is átváltozott az őszi-tavaszi rendre, azóta pláne kiemelt helye van a futamnak a WEC naptárában. 

A koronavírus viszont új lehetőségeket adott, hiszen a nyáron egy virtuális versenyt rendeztek. Az e-sport egyébként is felvirágzott tavasszal, itt pedig egy igazán jó eseményt hoztak össze, méghozzá egy nagyszerű közvetítéssel. Az Eurosport ugyanazzal a hozzáállással nyomta le akkor mint egyébként, ami egy igazán jó példa volt a jövőre nézve. Ezúttal őszre, egészen pontosan szeptember 19-20-ra tolódott Le Mans, sajnos nézők nélkül.

A hangulat így persze más volt, mint általában, de a lényeg mégis ugyanaz volt. 

A négy kategóriából nyilván a többség az LMP1-es prototípusokra kíváncsi, viszont annak vonzereje már nem csak a gyártók számára lett egyre kisebb. A két gyári Toyota mellett ugyanis a Rebellionnak van két autója, illetve a ByKolles még aki résztvevő,

ám ezek közül borítékolható volt, hogy egyikük sem fogja tudni erőből megszorongatni a japán márkát. 

Az LMP2 és a két GTE kategória (Pro és Am) sokkal kiélezettebb volt, elég csak arra gondolni, hogy utóbbi géposztály olyan márkaneveket tartalmaz, mint Ferrari, Aston Martin, Porsche és Corvette. 

Probléma mentes Le Mans nem létezik

Az, hogy egy csapat gondok nélkül teljesítsen egy egész napot, szinte lehetetlen, még akkor is, ha a jelenlegi nagymenő Toyotáról van szó. A két autó közül a 7-es számú egységnek ment el még éjszaka a győzelmi esélye, mivel hosszú ideig szerelni kellett az autójukat, a 8-as viszont szépen ment és nem igazán forgott veszélyben az első hely. Az élen tehát így érvényesült a papírforma, a Kazuki Nakajima, Sebastian Buemi, Brendon Hartley trió pedig megnyerte 2020-ban a 24 órást.

A két Rebellion közül az 1-es ért be másodikként, a szenvedő 7-es pedig felfért a dobogóra. 

Az LMP2-es kategóriában a United Autosports 22-es autója küzdött a győzelemért a 38-as Jotával, végül előbbinek sikerült.

A csapatról tudni kell, hogy a Zak Brown-hoz tartozik, akit az F1-ből is jól ismerhetünk, hiszen a McLaren vezérigazgatója. 

A 22-est a Paul di Resta, Filipe Albuquerque és Philip Hanson trió vitte végig, ha pedig már itt tartunk di Resta is korábbi Formula 1-es, és nem ő volt az egyetlen a mezőnyben. Csak, hogy néhányat említsünk közülük, Giancarlo Fisichella, az LMP1-ben győztes Buemi és Hartley, Juan Pablo Montoya, de még Jean Eric Vergne is ide tartozik.  

A GTE Pro-t a#97-es Aston Martin vitte el, három év után először. A győztesek Alex Lynn, Maxime Martin és Harry Tincknell lettek, megelőzve a címvédő Ferraris hármast, az 51-es autó ezúttal a második lett. Az amatőröknél szintén egy Aston lett a legjobb, ott Jonathan Adam, Charlie Eastwood és Salih Yoluc nyert a 90-essel. 

Le Mans fényei

Van két olyan napszak, ami nagyon lenyűgöző képekkel tud szolgálni, a közösségi médiában pedig bőven találni remek fotókat. Mivel nincs teljesen kivilágítva a pálya, így éjszaka, nagyon látványosak tudnak lenni a fedélzeti kamerás képek is, a másik gyönyörű dolog pedig a napfelkelte. Mindezek nemcsak a szemnek fontosak, ebben a két időszakban általában mindig történik valami olyan, ami komolyan befolyásolja a végeredményt.

A sötétben könnyű hibázni, reggelre pedig ki tudja ki áll majd az élen. 

Hypercar 

Mivel az LMP1 mint kategória eleve kezdett el laposodni, így ezt váltja majd az úgynevezett Hypercar. Bár prototípusokról beszélünk majd itt is, azokból az autókból melyekkel a kategóriába neveznek, le kell gyártani legalább 25 utcai verziót is. Ennek lényege, hogy így az autómárkáknak is több értelme van versenyprogramot csinálni, persze, hogy működik-e majd, ez még a jövő zenéje, de úgy tűnik, igény az lesz rá. 

A Toyota ezzel kapcsolatban tartott egy bemutatót is, igaz ezt most nem sokan láthatták élőben. 

A győztesek

Nakajima és Buemi is már harmadjára élhette át, milyen itt nyerni, Hartley pedig másodjára. Az LMP2-ből Paul di Resta eddig kétszer is nekifutott ennek a megmérettetésnek, de korábban még sosem jutott csúcsra. A 2010-es DTM bajnoki címe óta alighanem ez a legnagyobb dobása az eredményeket tekintve. Két társa közül, Albuquerque volt már hasonló szituációban, igaz ő Amerikában a Daytona 24-en tudott nyerni.

A GTE kategóriákból is érdemes kiemelni valamit, először fordult elő az, hogy az Aston Martin mind a Pro-ban, mind pedig az Am-ben a legjobb tudott lenni.