A film, ami miatt szenvedtek a színészek. A film, amit bemocskol egy öngyilkossági legenda. A film, ami Judy Garland halálát okozta.
Egy újabb évfordulóhoz érkeztünk a filmtörténelemben. Napra pontosan 80 évvel ezelőtt, 1939. augusztus 25-én mutatták be a L. Frank Baum meseregényéből készült Óz, a csodák csodája című filmet, ami ez alatt a nyolc évtized alatt milliók és generációk kedvencévé vált, és ma sem vesztett varázsából.
Nemrég volt szerencsém beszerezni egy Aranyévek: 1939 DVD pakkot, amiben természetesen helyet kapott Victor Fleming klasszikusa is. Ezen a DVD-n remek extra tartalmak is láthatók, többek között arról, hogy hogyan is zajlott ennek a filmnek a forgatása.
Most az évforduló alkalmából 10 érdekességet hoztam Nektek az Ózról, leginkább arról, hogy milyen botrányok, súlyos balesetek és egyéb sötét titkok rejlenek Smaragdváros és Óz csodálatos, varázslatokkal teli Birodalma mögött.
1. Judy Garland minössze 17 éves volt, mikor megkapta Dorothy szerepét. A fiatal színésznőnek egy 8 éves kislányt kellett alakítania, ezért a rendező kérésére szoros fűzőt és mellkaspántot viselt a forgatásokon, hogy ne tűnjön fel senkinek Garland nőies alakja. Emellett szőke parókát és rengeteg sminket pakoltak rá, hogy gyerekesebbnek tűnjön. Mikor az eredeti rendezőt kirúgták, és George Cukor vette át a helyét, az első dolga az volt, hogy kidobatta a szőke parókát és a rengeteg sminket, és annyit mondott a színésznőnek, hogy „Légy önmagad!”. Ez végül jót tett a filmnek. Garland egyébként könnyen hízó típus volt, ezért szigorú levesdiétán tartották a forgatás ideje alatt, emellett személyi edző foglalkozott vele minden nap, hogy formában maradjon. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa.
2. Most jöjjenek a durva dolgok. Garland halálát, mint tudjuk, gyógyszer túladagolás okozta. És ha hisszük, ha nem, az Óz okozta a halálát a szerep után 30 évvel. Ugyanis itt szokott rá a gyógyszerekre. Hogy hogyan? Különféle fogyasztótablettákat, gyorsító drogokat és altatókat szedettek vele, hogy mindig úgy és olyan formában legyen ott a forgatáson, ahogy azt a rendező elvárja tőle. És ha már a sokat ünnepelt Victor Fleming-ről beszélünk…az egyik forgatási napon a színésznő valamilyen okból olyannyira nevetett a gyáva oroszlánon, hogy nem bírta abbahagyni. Mire a rendező odament, kirángatta a díszletből, felpofozta, és azt mondta neki, hogy „Most pedig takarodj vissza, és dolgozz!”. Emellett a gyönyörű színésznőt többször is molesztálták kollégái. Egészen pontosan Pöttömfalva lakóinak férfi tagjai, akiket 40 plusszos mélynövésű férfiak alakítottak. Folyamatosan Garland szoknyája alatt tapogattak, és nem titkolták, hogy gerjednek a fiatal lányra.
3. De más probléma is akadt ezekkel a kisemberekkel. Nem egy alkalommal rendőrt hívtak ki hozzájuk a szállodába, mert túl hangosak voltak, randalíroztak, piáltak, kurváztak és szerencsejátékoztak. Az egyiküket pedig egyszer a vécéből kellett kiszedni, mert belecsúszott. A stáb több tagja is nyilatkozott róla, hogy sokkal nehezebb volt ezekkel az emberekkel dolgozni, mint összegyűjteni őket. A száz mélynövésű statisztát és színészt több országból sikerült összeszedni, és mindegyikhez külön jelmezt és sminket terveztek.
4. Egy legenda szerint az egyik Pöttömöt alakító férfi szerelmi bánat miatt öngyilkos lett a forgatáson, felkötötte magát az egyik fára a stúdióban felépített erdőben. Ezt elvileg látni is lehet a filmnek abban a részén, mikor a Madárijesztő, Dorothy és a Bádogember hármasban elindul dalolászva a sárgaköves úton. Megnéztem, való igaz, van a háttérben egy fekete alak, ami mintha a fán himbálózna. Olyan, mint egy bokszzsák. Később az alkotók ezt megcáfolták, mivel a mélynövésűek jeleneteit csak később vették fel, és mivel itt nem volt szerepük, nem is tartózkodhattak a területen, pláne nem a stúdióban. A fekete alakot azzal magyarázták, hogy néhány állatot rendeltek a forgatásra, hogy legyen egy kis élet a háttérben, és azok közül láthatunk egy madarat. Hogy aztán mi az igazság, ki tudja? De én se gondolom, hogy ott valaki öngyilkos lett volna. De azért az elég furcsa, hogy a 60-dik évforduló alkalmából kiadott VHS-eken már digitálisan eltüntették onnan az alakot. De itt van róla egy videó, nézzétek meg Ti is!
5. Emlékeztek arra a jelentre, mikor a Smaragdváros előtti pipacsmezőn Dorothy-ék elalszanak, majd az Északi Boszorkány havat küld rájuk, hogy felébredjenek? Na, kérem tisztelettel, az a műhó nem más volt, mint azbeszt. Bizony ám! Akkoriban ugyanis ezt használták műhónak a forgatásokon, de még az áruházakban is. Nyilván akkor még nem tudták, hogy milyen súlyos rákkeltő hatása van, de azért gondoljunk bele, hogy mennyi ember egészsége került így veszélybe.
6. Na, ha már veszély…szegény Margaret Hamilton, aki a gonosz Nyugati Boszorkányt játszotta. Pöttömfalvában, mikor eltűnik, sűrű vörös füst és tűz veszi körül. Magát a színészt egyébként egy csapóajtó segítségével tűntették el. Az első felvétel remekül sikerült, de Fleming még egyszer fel akarta vetetni. És mi lett ennek az eredménye? Egy baleset miatt Hamilton arca és kezei súlyosan megégtek. A színésznő a másfél hónapos kórházi kezelés után fehér kesztyűben dolgozott. Hamilton-t egyébként egy rézalapú, zöld kencével festették le minden nap, amit a forgatás végén alkohollal kellett lesikálni. Emiatt a színésznő arca több helyen is megsérült.
7. Azonban nem csak Hamilton szenvedett a forgatáson. A Madárijesztőt alakító színész többször is ájulás közelébe került, mert az élethű hatás kedvéért a zsákszerű maszkot mindig szorosan megkötötték a nyakánál egy madzaggal. A Bádogember ezüst sminkje pedig eleinte alumíniumporból készült festék volt, amit a színész belélegzett, és bekerült a tüdejébe. Bár hamar visszatérhetett a kórházból dolgozni, élete végéig légzési problémákkal küzdött emiatt. Ezután már alumíniumpasztát alkalmaztak nála. A gyáva oroszlán sem úszta meg. A színésznek valódi, ismétlem, VALÓDI oroszlánbőrből készült jelmezt kellett viselnie, ami kb. 45 kg-ot nyomott.
8. A film eredetileg 20 perccel hosszabb lett volna, de az MGM utasítására rövidebbre kellett vágni, aminek köszönhetően a „Jitterbug” jelenet is a kukában végezte. Ebben a részben Dorothy és barátai a Nyugati Boszorkány kastélya felé tartanak, mikor a boszorkány bogarakat küld rájuk. A csípésektől a szereplők izegni-mozogni, dalolni és táncolni kezdenek, sőt, a körülöttük lévő fák is táncra perdültek. Az egész jelenet nyolcvanezer dollárba és ötheti munkába került a stábnak. Megtaláltam a YouTube-on is ezt a kivágott részt, sajnos nem a legjobb minőségben, de meg tudjátok hallgatni a dalt, és belenézhettek a film legdrágább, kivágott jelenetébe.
9. A filmnek nem kevesebb, mint három és fél rendezője volt. A munkát eredetileg Richard Thorpe kezdte el, azonban két hét után ott kellett hagynia a projektet, mert kirúgták. A helyére érkezett George Cukor, azaz Cukor György, akit az első pontban már említettem. Igaz, ő csak kreatív szakemberként vett részt a munkálatokban, ezért írtam, hogy három és fél rendezője volt az Óznak. Azonban ő sem volt sokáig a film élén, két hét után távozott, mert megkezdődött az Elfújta a szél forgatása. Ezután érkezett Fleming, aki csaknem a végéig maradt a rendezői székben. Aztán ugyancsak George Cukort kellett váltania az Elfújta a szél élén. Végül a hiányzó Kansas-i jeleneteket, beleértve a „Somewhere over the rainbow” dalhoz tartozó részt King Vidor dirigálásával forgatták le.
10. Ha már szóba került Kansas…A stáb rengeteg pénzt költött a forgószeles jelenetre. Nagyon sokféleképpen próbáltak egy élethű tornádót csinálni a háttérbe, azonban egyik megoldás sem tetszett a rendezőnek. Végül nem maradt pénz, így utolsó reményüket egy muszlin harisnyába fektették. Ezt a plafonról lógatva szélgéppel fújták. Hát, még a mai szemmel sem tűnik fel a kutyának sem, mi több, elég hatásosra sikerült, nem?