A készítők tudták, ha nem fognak elég hatásos belépőt keríteni Negannek, akkor lemaradnak a legnagyobb főgonosz címről. Amíg a Kormányzót utálni és sajnálni is tudtuk egyszerre, Negannél az a cél, hogy szabályosan gyűlöljük. Talán még Joffrey és Ramsay se szívesen kerülne összetűzésbe vele és Lucillelel. (Aki nem ismerné, a Trónok harca két meghatározó gonoszáról van szó.) Pont azért hoztam fel a két karaktert, mert a Trónok harca bizony erőszakos, de ez a rész megugorja a lécét. Volt egy pont, amikor felordítottam, hogy: „Töketlenek az írók! Tudtam, hogy nem mernek úgy belenyúlni!” Azonban utána engem is sikerül meglepni, és több perces üveges tekintet jön. Az érdekesség, hogy az igazi katasztrófát pont az a szereplő idézi elő, aki igazából benne sincs a képregényben.
Szerintem a hetedik évad első része egy nagyon erős határt lép át, amivel az írók azt akarják, hogy összezuhanjon a néző. Traumát akarnak neki okozni, hogy igenis érezze, Ő is ott térdel a többi szereplővel együtt. Hozzánk is közel állnak a karakterek, és így látni a kivégzést… egészen elképesztő. Persze ezzel a képregény se finomkodik, és látszik, hogy sokat merítettek az ott megmutatkozó képi világból. Persze teljesen más ezt rajzolva látni, mint mozgóképen. A pokol tornácán vagyunk, ahol egyetlen suhintással az ördög a mélybe taszíthat minket. Már csak az járt a fejemben, hogy ezeket a jeleneteket hány ember nem tudta végignézni.
Ezt persze megbontják Negan néha túlzottan idióta beszólásaival, ami a karakter fanyar humorához tartozik. Drámai helyzetben kétszer nevettem fel rajta, annyira rosszul jött ki a lépés az agyamban. Szóval ezzel a piszkos humorral megfogtak. A feszült, könnyes szemekkel a képernyőbe bújó TWD rajongóktól ezeknél a pontoknál biztosan nagy sallereket kaptam volna.
Jeffrey Dean Morgan tényleg tökéletes választás volt a szerepre, de neki nem volt annyira nehéz dolga. Inkább az majd később derül ki, mennyire tudja profin hozni a karaktert. Itt az igazi és megrázó alakításokat tényleg Ricknek és csapatának kellet hoznia. Volt egy pont körülbelül a rész háromnegyedénél, amire már én is azt mondtam, hogy ez elképesztő! Hihetetlen, milyen érzelmeket volt képes felszakítani a színészekben a légkör. Alapból az egész rész iszonyatosan feszült, ami a végéig nem akar kiengedni a karmaiból. Alapjában az mindent elárul arról, mennyire megrázó a rész, hogy amikor megmutatták a bennfenteseknek, mi lesz a nyitóepizódból, többen elsírták magukat.
A The Walking Dead csapata most átlépett egy határt, a tiszta erőszak határát. De ezt most át is kellett lépniük, mert egy teljesen új felvonás kezdődik a sorozat életében. Meddig marad Negan? Nagyon sokáig, és most lesz igazán érdekes, merre akar majd haladni a hetedik évad. Annyi biztos, hogy a történet a posztapokaliptikus világot nem fogja elhagyni, mivel Rick történetét követi. Így még ha dolgoznak is valahol az ellenszeren, arról nem igazán fogunk tudni jó darabig. Így aki erre vár, mint mondjuk én is, az csak a saját képzeletében kalandozzon. Nagyon sok múlik azon is, hogy Robert Kirkman meddig akarja majd vinni a képregényt, amit a sorozat ha nem is mindig hűen, de követ.
Zárásként elmesélem, hogyan viszonyul sok fiatal a sorozathoz. Nagyon szeretek gimisekkel beszélgetni a városban, mert akarom látni hova fejlődünk. Az oktatás és a zene mellett sosem szoktunk elmenni a sorozatok mellett sem. Van olyan osztály, ahol szinte mindenki nézi a The Walking Deadet. Sokan mondták, hogy utálják a lassú átvezető részeket, a pörgős akciót szeretik igazán. Mondtam nekik, hogy ez elég nagy probléma, mert akkor azokat a részeket tojjátok telibe, amik az emberi lélekről szólnának. Ha ez így van, akkor érzelmileg nem vagytok elég érettek ehhez az egészhez, de sok más idősebb néző sem. Ez olyan, mint amikor valaki Cartman mocskos szája miatt nézi a South Parkot, és nem képes leásni a poénok és a trágár beszéd mélyére, ami mögött a saját társadalmunk ostobasága van.
Aki úgy látja, hogy a TWD az erőszakról szól, az nagyon téved. A sorozat a túlélésről szól egy erőszakos világban. Rossz belegondolni, hogy a mai civilizált ember mennyire el tud menni rossz irányba. Mi is ugyanúgy fel tudunk lépni a saját fajunk ellen, olykor szimplán zavarodottságból, de azért itt még nem ennyire komoly a helyzet. Ezért nem szabad, hogy az efféle képzeletbeli világok bekebelezzenek minket, és érzelmileg immunissá tegyenek. Akárcsak a sorozatban, itt is van még remény. (Torony)