Dave Gahan and Soulsavers –Angels & Ghosts (albumkritika)

Dave Gahan a ’80-as években felfutott a bandával és a ’90-es évektől iszonyatos mélyrepülésbe kezdett, na nem zeneileg, hanem emberileg. Amíg a Depeche Mode a legjobb lemezeit adta ki, addig DM frontembere élete legmélyebb válságát élte meg a drogokkal, aminek végén egy újraélesztés is bejátszott. Dave Gahan azóta az angyalok, ördögök és szellemek bűvöletében él. A felhalmozódott tudást, inspirációt folyamatos alkotói munka követi, aminek következtében 2001-ben Mode, 2003-ban szóló, 2005-ben ismételten Depeche Mode és 2007-ben egy újabb szólólemezzel érkezett kedvenc énekesünk. A 2009-es sorlemezt követően jött a váltás, amikor egymásra találtak a Soulsavers zenekarral.

A zenekar néhány esetben előzenekarként funkcionált. A banda egy 2000-ben alakult elektronikus zenét játszó együttes. Ennek eredménye egy 2012-es album lett, ahol Dave Gahan dalszövegíróként és énekesként is tíz számot jegyez. Ahogy az előző évek kalandozásai, úgy ez is egy lehetőséget teremtett arra, hogy Dave egy jobb énekessé, zeneíróvá változzon, aki többet kísérletezik, mint bármikor valaha. Talán ennek is eredményeként két nagyon fontos számot is jegyzett a 2013-as Delta Machine albumon, amik a Broken és a Should be Higher címet kapva arattak nagy sikert.

Az új, most megjelent album az Angels & Ghosts nevet viseli, ami mint abból kitűnt is, a második közös lemez a Soulsavers bandával. Dave ismételten jegyzi a dalszövegeket, a lemezen 9 új dal található.

 

A címhez visszatérve, a korábbi évekhez hasonlóan volt Playing the Angel album (2005), volt Delta Machine (2013), amin Angel, Heaven vagy éppen Soothe my Soul című szám is szerepelt. Szóval egyáltalán nem lepődünk meg, hogy ez az album is a fentebbi témákat járja körül kísértéssel, reménytelenséggel, szélmalomharccal. Persze engem könnyű elbűvölni, ahogyan néhány hallgatást követően ez az album is megtette, de most elmondom másoknak is, hogy miért érdemes meghallgatni.


Gahan lenyűgöző orgánuma valami olyan relaxációt képes kiváltani az emberben évtizedek óta, hogy alighanem az élet bármelyik szakaszában vagy pillanatában nyugodtan betehetnénk aláfestő zenének. A számok színesek, angolul beszélőknek pedig olyan dalszövegélményt adhatnak, amelyekhez egyébként ritkán jutnak hozzá ilyen zenei környezetben.

 

A banda számaiból kileng a füstös kocsmazaj és a country-blues hangulat. Az első 6 szám képviseli a maga értelmében vett „sebességet”, a lezárásban a Lately, a The Last Time és a My Sun teszi kerekké a történetet.

 

A csapat nagyobb hangsúlyt tett a külső megjelenésre is, az első single az All Of This and Nothing kitűnő választás volt, hiszen a leggyorsabb szám az egész albumon. Hasonlóan remek a nyitó Shine vagy az You Own Me című szám. A csúcspont pedig egyértelműen a One Thing, amelyet az előző albumon feltűnt I Can’t Stay című számhoz tudnám hasonlítani. A szám zeneileg és szövegileg is hatalmas magasságokig jut el, amelyet követően az ember tényleg csak annyit tud mondani, hogy valami ilyesmiért szeretünk igazán zenét hallgatni.

Gahanék persze tervezik és előkészítik az új Depeche Mode albumot, hiába a lassan betöltött 54. életév, a zene iránti alázatot elnézve, minden bizonnyal 20-25 év múlva is a színpadon látjuk majd kedvenceinket.