A Naprendszer egy hatalmas, eltűnt holdja alakíthatta ki a Mars bolygót egy új kutatás szerint
Olvass tovább...
Ha lett volna élet a Jupiter legnagyobb holdján, az aszteroidabecsapódás azonnali kipusztulást okozott volna.
A Jupiter a Naprendszerünk messze legnagyobb bolygója, az átmérője például 11-szer nagyobb a Földénél, a tömege pedig 318-szorosa a planétánkénak. Egy ilyen óriás természetesen nem éri be egyetlen holddal, a gázóriásnak közel 100 állandó kísérője van.
Négy legnagyobb holdját (Io, Europa, Callisto, Ganymedes) Galilei-holdaknak nevezik, mert az itáliai természettudós Galileo Galilei fedezte fel őket 1610-ben. Nem sok szerencsét hoztak számára, a csillagászt a tanai miatt az inkvizíció is üldözte, és élete utolsó évtizedét házi őrizetben kellett eltöltenie.
Olvass tovább...
A Jupiter holdjai közül a Ganymedes olyan hatalmas, hogy a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Megelőzi a Merkúrt, és a Mars háromnegyedét teszi ki, ha tehát a Nap körül keringene, egyértelműen bolygó besorolást kapna.
A csillagászok természetesen kiemelt figyelmet fordítanak rá, és így fedeztek fel a közelmúltban egy vele kapcsolatos ijesztő eseményt. Rájöttek, hogy a Ganymedesbe hajdanán egy aszteroida csapódott, mégpedig 20-szor akkora, mint amelyik 66 millió éve egy szempillantás alatt elsöpörte a dinoszauruszokat a Föld színéről.
Olvass tovább...
Vajon hogyan hatott egy ilyen brutális „karambol” a Jupiter holdjára? Az élővilágra semmilyen módon, hiszen a Ganymedes lakatlan, az viszont bizonyosnak tűnik, hogy a tengely körüli forgására kihatott az esemény.
A hold felszínét jelentős részben barázdák borítják, illetve van egy pont, amely körül koncentrikus körök rajzolódnak ki, a kutatók ennek alapján valószínűsítik az ősi becsapódási eseményt, amely 4 milliárd éve történhetett.
Arra már korábban rájöttek, hogy a Plútóval is hasonló dolog történhetett az életciklusa elején, akkor egy becsapódó objektum átrendezte a felszíni jégréteget, jellegzetes, szív alakú mintázatot létrehozva rajta. A Ganymedes jégkérgével és felszíni óceánjával is ilyen módon bánt el valami.
A változások alapján a szakemberek ki tudták számolni, hogy egy nagyjából 300 kilométer széles aszteroida lehetett az „elkövető”, mintegy 1400–1600 kilométer átmérőjű krátert ütve a holdba. Ha élt volna azon valami, azonnali kihalást okozott volna a katasztrófa.
Ez történne, ha a 270 méter széles 99942 Apophis földsúroló kisbolygó eltrafálná a Földet: