A korán kelők egy teljesen más fajba tartoznak? Világmegváltó dologra jöttek rá a tudósok

Őseiktől eredhet a szokása azoknak az embereknek, akik korán lefekszenek és korán kelnek? A tudósok most azt állítják, hogy ez igaz lehet, szerintük ugyanis a neandervölgyi emberektől örökölt DNS járulhat hozzá valamilyen részben, hogy az ember korán kelő típus. 

Tehát akik könnyebben kelnek fel és fekszenek le korábban, azoknak lehetséges, hogy a génjeik a neandervölgyi emberekhez köthetők. 

A modern emberi genomban megmaradt neandervölgyi DNS-darabok elemzésével feltűnő tendenciát fedeztünk fel. Sokan érintettek, és a génekben van kódolva a modern ember biológiai órájának  szabályozása is

- mondta John Capra, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem epidemiológusa.

Mark Maslin, a University College London professzora kifejtette, hogy amikor az emberek a trópusi Afrikában kifejlődtek, a nappalok hossza átlagosan 12 óra volt. De minél északabbra megy az ember, annál rövidebbek a nappalok télen.  Amikor különösen szűkös az élelem, akkor kénytelen voltak az őseink korán felkelni, a neandervölgyiek és az emberek is már akkor elkezdtek gyűjtögetni, amikor kivilágosodott. 

A történethez az is hozzátartozik, hogy a Homo sapiens hullámai Afrikából Eurázsiába vándoroltak körülbelül 70 000 évvel ezelőtt. Érkezésükkor a neandervölgyiekkel találkoztak, akik már alkalmazkodtak a hidegebb éghajlati élethez, mivel több százezer évvel korábban elfoglalták a területet. A csoportok közötti kereszteződésnek köszönhetően a ma élő emberek a neandervölgyi DNS-nek akár 4%-át hordozzák, beleértve a bőrpigmentációhoz, hajhoz és immunitáshoz kapcsolódó géneket is. 

Azonban hiába vannak összefüggések, azt, hogy valaki éjjeli bagoly vagy korán kelő sok minden befolyásolja. Pontosabban ezt a hajlamot több száz különböző gén befolyásolja egyszerre, rengeteg környezeti és kulturális hatás is közrejátszik emellett. Ha összeadjuk, akkor valójában a neandervölgyi géneknek csak kis hatása van az ember életére. 

Forrás: The Guardian