A rejtélyes Démonmag két tudós halálát okozta, de az amerikai kormány megpróbálta eltitkolni

A második világháború során az Amerikai Egyesült Államok két atombombát is bevetett, az egyiket Hirosimánál, a másikat pedig Nagaszakinál. Hihetetlen pusztítást végeztek ezek a fegyverek, máig rettegnek az emberek, ha egyáltalán szóba kerül a dolog. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy itt egyáltalán nem ért véget az amerikai kormány kísérletezése az atombombákkal.

Volt egy harmadik atombomba is, ami a Rufus nevet kapta. Miután véget ért a háború, és nem került bevetésre a fegyver, így a tudósok megkapták, hogy kísérletezzenek vele. A szakemberek pontosan tudták, hogy milyen veszélyes ez az eszköz, és mennyire oda kell figyelniük minden egyes mozdulatokra a vizsgálatok során, mégis olyasmi történt, ami szinte rögtön tragédiához vezetett.

1945-ben, miközben egy Harry Daghlian nevű tudós volfrám-karbid reflektorral kísérletezett a Rufus atombombán, véletlenül kiejtett egy reflektordarabot a kezéből, ami ráesett a plutóniumra, ami mindössze egyetlen pillanatra kritikussá vált – a szakember emiatt halálos mennyiségű sugárzásnak volt kitéve, 28 nappal később elhunyt, de az amerikai kormány megpróbálta eltitkolni a dolgot.

A következő évben egy Louis Slotin nevű tudós is kísérleteket végzett a Rufus atombombán, mivel hiába tudta, hogy nem szabad csavarhúzót használni, mégis megtette, a szerszám kiesett a kezéből, ez pedig azt eredményezte, hogy rázuhant a plutóniumra egy berillium lemez – ez is kritikussá tette a magot, kék fény villant fel, és ő is halálos mennyiségű sugárzást szenvedett el.

Ezek után a Rufust már csak rejtélyesen Démonmagként emlegették, és az amerikai kormány kénytelen volt később megsemmisíteni, hogy ne okozzon több gondot – bár ki tudja, hogy ez vajon tényleg igaz-e, vagy sem, hiszen könnyen elképzelhető, hogy még mindig ott van valahol egy kísérleti központban, vagy egy féltve őrzött raktárban.

Ebben a videóban meg lehet nézni, milyen is volt a Démonmag, amiről a mai napig eléggé megoszlanak a vélemények a vegyes információk miatt, hiszen viszonylag kevés dolgot lehet róla egészen biztosan tudni: