Valóságos rémálom várta a kutatókat egy barlangban, olyan dologra bukkantak a sziklafalban, amire senki nem számított

A barlangok mindig is szerves részét képezték az emberiség történelmének. A régmúlt időkben őseink ott tudtak menedéket lelni a zord időjárás viszontagságai, valamint a veszedelmes ragadozók támadásai elől. Biztonságos és a lehetőségekhez mérten kellemes klímájú helyek voltak. Ezzel együtt nem ártott résen lenni, hiszen elég volt egy rossz lépés és máris komoly gondban találhatta magát az ember. A dél olaszországi Lamalunga barlangban talált rejtélyes maradvány a legjobb bizonyíték arra, hogy milyen könnyen halálos csapdává válhatnak ezek a csodás geológiai képződmények.

1993-ban nagyon furcsa dologra bukkantak az Altamur városa közelében egy víznyelő által létrehozott Lamalunga barlangban. Egy teljes, megkövesedett csontvázat rejtett a sziklába ágyazva. A maradvány bizarr megjelenését csak fokozta, hogy szinte teljes egészében „barlangi popcorn” borította. Ezek a képződmények tényleg megtévesztően hasonlítanak a pattogatott kukoricára, kialakulásuk pedig a megfelelő körülményeknek köszönhető. Az esővízben feloldott kalcit kicsapódik a barlang talaján, vagy akár, mint ebben az esetben, a falban lévő csontvázon is.

Ezek a különleges szépségű formációk a barlangok nedves részen jelennek meg, ahol megfelelő a légáramlás mértékű. Ebben az esetben sokat segítettek abban, hogy rájöjjenek, mi okozhatta a megtalált ember halálát. Vélhetően szerencsétlen baleset áldozatává válva beleesett a víznyelőbe, ami csapdába ejtette, így nem kerülhette el a kiszáradást, vagy az éhhalált. Ezek után évek hosszú sora következett, mire elnyerte mai formáját.

A csontvázat igyekeztek a lehető legkíméletesebb módszerrel megvizsgálni, mert biztosak voltak benne, hogy a mozgatása helyrehozhatatlan károkat okozna benne. Helyszíni megfigyelések, fényképek, illetve egy aprócska, a lapockacsontból vett minta segítségével dolgozva sikerült megállapítaniuk a korát. Végül kiderült, hogy nem a mai ember egyik őséről, hanem egy neandervölgyiről van szó, akit valamikor 128 – 187 ezer évvel ezelőtt ért utol a végzete.

A legutolsó, 2020-as vizsgálat során azt is kiderítették, hogy a baleset idején már felnőtt korúnak számító férfi volt, aki ráadásul nem sokkal előtte veszíthette el az egyik fogát. Szegényre nagyon rájárt a rúd és aligha vigasztalná a tudat, hogy ennek köszönhetően valóságos régészeti szenzációvá vált. Ő inkább csak folytatta volna békében az útját, bárhová is vezetett volna.