A legszörnyűbb rejtély derült ki az ázsiai szigetvilág rettegett fenevadjáról
Olvass tovább...
Az amerikai onza felfedezése akkora horderejű volt, mint Magyarországon a pannon párducé.
Kolumbusz Kristóf a 15. század végén hajmeresztő „kirándulásra” tette fel életét és a spanyol király vagyonának egyébként elenyésző részét. Ugyanis az olasz kalandor szerette volna elérni a kereskedelmi szempontból roppant fontos Indiát. Azonban a polihisztor férfiú nem vette figyelembe a gyerekmesének tűnő legendákat, és az Atlanti-óceánon átkelve abban bízott, hogy Kelet-Ázsiára, majd Indiára fog bukkanni. Pedig ekkorra már több hajózó nemzet is felfedezte azt, hogy a nagy víz túlpartján bizony nem Ázsia húzódik meg, hanem az akkor még bejáratlan Amerika. Kolumbusz bizony fel sem fogta felfedezései jelentőségét, és még a közép-amerikai őslakosokat is indiánnak nevezte el India után. A három legendás hajó és legénysége végül a történelem egyik legfontosabb vállalkozásét vitte sikerre, és minden korábbinál mérhetetlenebb gazdagságot szabadított nem csak a finanszírozó Spanyolországra, hanem végül az összes nyugat és dél-európai, hajós királyság számára.
Olvass tovább...
Kolumbuszék kalandja persze nem volt mentes a tragédiáktól és a borzalmaktól sem. Az olasz vezető ugyanis saját maga is előszeretettel dokumentálta megfigyeléseiket, az európai szem számára tökéletesen szokatlan állat-, és növényvilág láttán. Ugyanis nem kevés vaddal találkoztak, amelyek egyenesen lidércnyomással érhettek fel a konkvisztádorok életében. Az egyik leghíresebb ilyen esemény az onzával való találkozás. Amerika felfedezői különös, emberarcú macskaféleként írták le, amely könnyűszerrel lett volna képes végezni velük is, lévén még egy megtermett vadkan sem volt méltó ellenfele, csak prédája.
A gyilkos macska foltos mintájú volt, ám meghökkentő hosszúságú méretekkel rendelkezett, ami a végtagjait, és ami a fülét illeti. A szakértők szerint biztos, hogy nem pumával találkoztak az Új Világ felfedezői.
Olvass tovább...
Észlelésekre, de sosem igazolt megjelenésekre a későbbiekben ritkán került sor Mexikóban és Közép-Amerika egyéb részein. A szemtanúk leírásai alapján az őrjöngő vadmacska valószínűleg egy mára már teljesen kihalt puma alfaj lehet, melynek utolsó példánya még az 1980-as években pusztulhatott el.
A pannon párduc feltűnése: