Hihetetlen helyről került elő egy honfoglaló vitéz, zavarba ejtő leletekre bukkantak

A Kárpát-medencébe a 9. század legvégén megérkezett magyar törzsek nem az azonnali letelepedést választották, hanem továbbra is nomád életmódot folytattak. Sűrűn indultak rablóportyákra nyugat felé is, hogy onnan kincseket, értékes textíliákat, illetve mindenekelőtt rabszolgákat szerezzenek.

A kalandozások egészen 970-ig tartottak, annak ellenére, hogy a szokásosnál nagyobb létszámú (akár 8–10 ezer fős) magyar sereg 955-ben súlyos vereséget szenvedett az augsburgi csatában. Bulcsú, Lehel és Súr vezéreket a német Nagy Ottó kivégeztette, így született meg Lehel kürtjének, illetve a gyászmagyaroknak a legendája.

A magyarság egy évszázad alatt mintegy 47 hadjáratot indított, ebből 9-et déli irányba, a zömüket pedig (38-at) nyugat felé. Egészen a dán határig, sőt az Ibériai-félszigetig eljutottak, de felfedezték a teljes olasz „csizmát” is a tetejétől a sarkáig.

Így már nem csodálkozhatunk azon, hogy a mai francia Riviéra környékén is megtaláljuk a kalandozó magyarok nyomait. Abban az időben persze az még nem turistaparadicsom volt, hanem Afrikából érkezett muszlim kalózok tartották uralmuk alatt a térséget – tudhatjuk meg Langó Péter régész előadásából.

Ettől a területtől kissé északabbra, a Francia-Alpokban találták meg egy olyan személy maradványait, akiről 1980-ban derült ki, hogy magyar nemzetiségű lehetett. Amikor viszont tüzetesebb vizsgálat alá akarták vonni, az őrzőhelyként szolgáló múzeumban rájöttek, hogy csupán két csat maradt meg a leletegyüttesből.

2014-ben azonban Langó Péter újra rátalált az értékes anyagra, igaz, a legérdekesebbnek számító szablya még akkor sem került elő. A nagy számú érme, valamint egy lándzsa, kés, nyílcsúcsok és más leletek alapján azonban sikerült megállapítania, hogy a tárgyak ezer szállal kötődnek a Kárpát-medencéhez, nyilvánvalóan honfoglalás kori emlékek.

Egy famaradvány radiokarbonos vizsgálatával még többet megtudhatnak majd a tárgyak eredetéről, és remélhetőleg ez ismét csak a magyar eredetet fogja alátámasztani. Sajnos a szíjelosztó karika szintén elveszett, pedig ez a Mercedes-jelhez hasonló lelet megdönthetetlen bizonyítékul szolgálhatna.

A helyi levéltárban fellelt nyilvántartásból az is kiderült, hogy a leleteket 1888-ban találták meg, mégpedig a Drac folyó festői völgyében. A magyar régészek így már néhány tíz méteres pontossággal meg tudták határozni, hol nyugodott a hajdani vitéz, vagyis a jövőben talán újabb ásatásokat tudnak majd végezni ott.