Létezik egy brutális méretű fekete piramis Egyiptomban, amely minden titokra választ adhat? A legenda a 18. században kapott szárnyra, Frederic Norden volt az elindítója

Frederic Louis Norden egy 18. században élt dán kartográfus volt, aki felfedezőútra indult Egyiptomba a század közepén, és ott olyan rajzokat készített, amelyekre sokan azóta is keresik a válaszokat. A gízai nagy piramisok szinte a retinánkba égtek, itt három óriási építményről van szó, de 300 évvel ezelőtt még négy lehetett, legalábbis a felfedező rajzaiból erre lehet következtetni. Tehát lehetett egy negyedik nagy gízai piramis is, amely pedig egészen elkülönülhetett a többitől.

Később állítólag lebontották, hogy Kairó felépülhessen, illetve egyes legendák szerint a piramis kövei beépülhettek a város lakóházaiba. A legendának már sokan utánamentek, sok szakértő pedig igazából azt állítja, hogy Norden rajzai pontatlanok, és igazából a skicceken feltüntetett, úgynevezett negyedik piramis a Menkauré-piramis úgynevezett szatellit piramisai közül az egyik, amely sokkal kisebb a főpiramisnál, és valószínűleg a fáraó feleségének és a szolgáló személyzetnek a nyughelye.

Norden műve amúgy azért is nagyon népszerű, mivel első ízben tárta Európa elé a Szfinxet, ő örökítette meg először a lenyűgöző építményt, így általa ismerte meg azt az európai közvélemény.

Ami vita tárgyát képezi a témában, azaz, hogy Norden úgy ír a negyedik gízai piramisról, hogy az fekete volt, és nagyon elütött a többi piramistól, ráadásul a kövei is sokkal keményebbek voltak, mint a többi piramisé. Norden még több térképet is készített, amelyen feltünteti a negyedik piramist is (IDE kattintva láthattok térképeket).

Ám több szakértő egyfajta fordítási hibát vél felfedezni Norden írásában, aki eredetileg franciául írta meg beszámolóját, és valószínűleg csak azt jegyezte meg, hogy a negyedik piramis sötétebb alapanyagból épült, mint a többi. Ráadásul a Norden által leírt piramis nem is volt a gízai három nagypiramis fűzérének szerves része, azoktól nyugatabbra kellene keresni. Több feltételezés szerint ez a negyedik piramis így Dzsedefré uralkodó sírja lehet, amely valójában létezett egykor. Ám ma már csak nagyon kicsi része látható, csupán az alapjai.

A sok cáfolat ellenére az internetes berkekben sokszor visszatérő téma a negyedik piramis rejtélye, amelyhez sokszor földöntúli, földönkívüli civilizációs dolgokat társítanak. A témát amúgy még korábban egy olyan amerikai újságíró, Jason Colavito kezdte el jobban feszegetni, aki olyan fantasztikus sztorikkal teleszőtt könyveket írt, amelyek az idegenek és az ókoriak kapcsolatát boncolgatják. Jason Colavito nevét amúgy nagyon sokszor a paleoasztronautika fogalmával kapcsolatban olvashatjuk.

Ám az is érdekes, hogy igazából a ma is álló piramisok sem így néztek ki több ezer éve, mint most, hanem így:

(Forrás: Wikipedia, Medium, Ancientpages)